Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)
A Beretkei Református Árvaház története, 1920-1944 43 3. sz.táblázat Adományok a beretkei árvaház javára 1929 és 1935 között (Kc- _____________________________ban)?1___________________________ Dunai e.k. Tiszai e.k. (ebből a gömöri e.m.) Kárpátaljai e.k. Összesen 1929 33869 195 781 (74 147) 36 858 266 508 1930 16311 44 8.3i-(29 806) 19 595 80737 1931 8213 20 820 (12 560) 18 946 47 979 1932 6591 24 334 21093 52 018 1933 6153 19 536 (10 847) 18116 43 805 1934 5739 20 753 15 218 41 710 1935 5273 34 173 (lő 000) 4508 43 954 Ossz: 82149 360 228 134 334 576 711 % 14,2 62,5 23,3 100,0 Élet az árvaházban A Beretkére került árvákat minden tekintetben kifogástalan körülmények fogadták. A fiúk és lányok külön hálószobában aludtak. Az árvaház mindenkori irányítói nagy figyelmet szenteltek a gyermekek testi, szellemi és - egyházi intézmény lévén - a vallásos lelki nevelésére is. Az árvák taníttatása a község református elemi iskolájában folyt a helyi diákokkal együtt. Mivel az árvaház saját célra megvásárolta az iskola épületét, ezért az egyházközség még 1929-ben új iskolaépületet emelt. Az egy tanerős, egy helységgel rendelkező iskola azonban kicsinek bizonyult, ezért a következő évben egy újabb tantermet építettek hozzá, az intézményt pedig két tanerőssé fejlesztették.?2 Az’ iskola igazgatója, Gérecz Lajos nagy gonddal látta el nevelői-oktatói feladatát, az árvákkal délutánonként külön foglalkozott, ennek keretén belül hetente kétszer szlovák nyelvórákat tartott a számukra.?3 Az árvaház vezetősége igyekezett mindenkit képességei szerint taníttatni. A legjobb előmenetelt felmutató árvák tandíjmentesen a gömöri evangélikus polgári iskolában folytathatták tanulmányaikat, ahol ingyen tankönyveket is kaptak.?« A Beretke és Gömör közti mintegy öt kilométer hosszú utat naponta kétszer gyalogszerrel kellett megtenni a diákoknak.?5 A felcseperedő fiúárvák többségét iparossegédnek adták, míg a legtehetségesebbeket gimnáziumba vagy tanítóképzőbe íratták be. Az intézmény lakóit a mindennapi élethez szükséges gyakorlati tudással is igyekeztek felvértezni. A lányok stoppolni, foltozni, varrni, kézimunkázni, 7 71 Barna et al., 1930.19. p.; Dusza, 1932/a. (11. sz. melléklet) 174. p.; Csabay, 1932. (106) 97. p.; Soós, 1935. (Melléklet az 56. számhoz) 176-177. p.; Soós, 1936. (II. sz. melléklet) 117. p. ?2 Csabay, 1931/a. (9) 20. p. ?3 Soós, 1935. (Melléklet az 56.számhoz) 168. p.; Soós, 1935/a. (40) 51. p. ?4 Csabay, 1932. (106) 96. p. A beretkei és a gömöri iskoláról és tanárairól a vonatkozó időszakra ld.: Hegedűs Gyula: így váltam pedagógussá — s tanárként tanítvánnyá. In: Üzenet az iskolának. Bp., 1973.131-140. p. 75 Soós, 1935. (Melléklet az 56. számhoz) 168. p.
