Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői (1762-1772)

Az erdélyi vallási uniós politika rendszerének főbb jellemzői 27 románokat, hogy miből áll a hitük. Ezek azt válaszolták, hogy azt hiszik, amit a pópájuk hisz. Ezzel szemben a pópa ugyanerre a kérdésre azt vála­szolta, hogy azt hiszi, amit a püspöke hisz, „anélkül, hogy a legkevésbé is képes lett volna meghatározni, akkor hát miben áll az, amit püspöke hisz”.64 * 1771 végén van der Mark az alábbi pontokba szedte össze az unió terjedését segíteni hivatott legfontosabb uralkodói rendelkezéseket: 1. Unitus kápolnaépítés erősen skizmatikus többségű helyen. 2. Templomok odaítélése vegyes lakosságú helyeken. 3. Unitus-skizmatikus vegyes lakos­ságú helyek összeírása. 4. Az unitus lelkipásztorok javára létrehozott alap. 5. Az unitus püspök jelentése vizitációjáról. 6. Az unitus papok számának korlátozása. 7. Az unitus lelkipásztorok anyagi megsegítése. 8. Abalázsfalvi unitus kolostor és alapítványa, Kutfalva. 9. Marosváradgya és az elhagyott kolostorok, valamint ezek valamikori javai. 10. Az unitus iskolaügy megja­vítása. 11. A Portugál Tőke felhasználása uniós célokra. Blümegen számára az iratból leginkább az tűnt ki, hogy az erdélyi uniós üggyel kapcsolatos akták egyáltalán nincsenek rendben. Az ügyet 1760 óta már nem a rendes dicasterialis úton, hanem legnagyobbrészt elkülönítve tárgyalják, és az akták néhány udvari tanácsosnál (leginkább Cserei Eleknél) voltak, így azokból, mivel csak darabonként („stückweise") találhatók meg, nem derül ki az ügyek összefüggő menete. Blümegen támogatta volna van der Mark javaslatát arra nézve, hogy a gubernátor az unitus és nem unitus püspök ügyes kihallgatásával szerezze meg - Blümegen saját szavaival - „ezen uniós ügy egész folyamatának összefüggő” ismeretét. Még célravezetőbb­nek („für sehr dienlich”) látta azonban, hogy Őfelsége bízza meg az Állam­tanács regisztratúráját, hogy az az Államtanács keretén belül („während des Staatsraths") kibocsátott ilyen tárgyú legfelsőbb döntésekről egy máso­latot adjon át. Ezekből talán pótolhatóak lesznek az aktákban hiányzó dön­tések és információk.66 Mária Terézia saját kezével írta rá döntését Blümegen előterjesztésére: „Ezeket directe gróf Blümegennek küldeni, és időt nyerni, és hogy ez titokban maradjon.”66 Koller József kabineti titkár az uralkodónő parancsára válaszul magukat a votumíveket („die Votanten Bögen”) csatolta, mivel egyedül a döntések másolataiból egy s más a dol­gokban előforduló javaslatok nem biztos, hogy eléggé kivehetők. Emellett báró Koller 1771. május 23-i előterjesztését javasolta az Erdélyi Vallási Ügyosztály elnökségét elfoglaló gróf Blümegen számára, mint ami „kétség nélkül a Consessus in Religiosis számára a legjobban használható lenne arra, hogy az uniós ügyben kiadott eddigi rendeleteket összefüggésében lehessen látni”.67 Mivel a kabineti titkár nem tanulmányozta át van der Mark eredeti előterjesztését, nem vette (nem is vehette) észre, hogy az erdélyi kancelláriai tanácsos ismerte a Koller-féle előterjesztést, reflektált is arra, és ennek ismeretében is elégtelennek tartotta az uniós politika ösz- szefüggő ismeretét. 64 „Ohne im Stande zu sein, das mindeste bestimmen zu können, in was denn jenes bestünde, was der Bischof glaubt.“ 66 Gróf Blümegen nótája, 1772. január 5. - MOL. A 108. 20. cs. i54r-v. Tárgy: Annak módja, ahogyan meg lehetne összefüggően ismerni az uniós ügyben a dolgok menetét. 66 .Allerhöchst eigenhändige Resolution”. - Uo. 67 Joseph Koller kabineti titkár nótája, ld. 47. sz. jegyz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom