Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Tanulmány Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye Rétfalvi Balázs Czapik Gyula1 egri érsek 1948. szeptember 18. és október 7. közti római utazása és az apostoli vizitáció kérdése főbb vonalaiban már ismertek a szakirodalomban,2 3 4 amely azonban nem tért ki a kérdéskör részletes tárgyalására. Dolgozatomban ezt a vázlatos képet szeretném bővíteni eddig részletesen nem ismertetett, illetve egyáltalán nem ismert források alapján. Munkám során arra törekedtem, hogy az utazás kronológiáját rekonstruáljam, valamint ismertessem a beadványok tartalmát és a kialakult véleményeket, amelyek közelebb segíthetnek az apostoli vizitáció ügyének és az 1948-as év rendkívül bonyolult és ellentmondásokkal terhes egyházpolitikai küzdelmeinek jobb megismeréséhez. A római úttal kapcsolatban legelőször Salacz Gábor adott részletes ismertetést^ amelyben Esty Miklósnak,Czapik Gyula római útitársának 1 Czapik Gyula 1887-ben Szegeden született. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte, majd Temesváron és Bécsben, a Pázmáneumban tanult teológiát. 1911-ben az Augustineum növendéke volt, majd teológiából doktorált, közben Horthy Miklós királyi szárnysegéd gyermekeinek nevelője. 1939. július 19-től veszprémi megyéspüspök lett, 1943. május 7-től pedig egri érsek. 1948- ban részt vett az egyház és az állam közötti tárgyalásokon, az iskolák államosítása után, 1948 szeptemberében Rómában tárgyalt. 1950-ben közreműködött az állam és a katolikus egyház megegyezésének előkészítésében. Grősz József letartóztatása után, 1951-től a Magyar Püspöki Kar elnöke volt. 1956. április 25-én hunyt el Budapesten. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós ISTVÁN. I-XV. köt. Bp., 1993-2010. (továbbiakban: MKL.) II. köt. 306-307. p. 2 Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon. (1944-1971) Bp., 1985. (továbbiakban: Gergely, 1985.) 74-75. p.; Uő: Magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatok. (1920-1990) In: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata, 1920-2000. Szerk.: ZOMBORI István. Bp., 2000. (továbbiakban: Gergely, 2000.) 85-86. p.; SALACZ GÁBOR: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. (1948-1964) München, 1988. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae, 9.) (továbbiakban: Salacz, 1988.) 13-18. p.; Orbán József Gyula: Katolikus papok békemozgalma Magyarországon, 1950-1956. Bp., 2001. (továbbiakban: ORBÁN, 2001.) 62-63. p.; Balogh Margit: Mindszenty József. (1895-1975) Bp., 2002. (továbbiakban: Balogh, 2002.) 183-184. p.; Gyarmati György: A Mindszenty-ügy „diplomáciai” rendezésének kudarca. In: Történelmi Szemle, 2000.1-2. sz. 69-90. p. (továbbiakban: Gyarmati, 2000.) 3 Salacz, 1988.13-18. p. 4 Esty Miklós 1895-ben született Budapesten. Banktisztviselőként dolgozott, majd a Földhitelintézet igazgatója lett. Szakmai tapasztalataival segítette az Actio Catholica és a Szent István Társulat munkáját is. Az Actio Catholica alelnöke volt. 1922-től a magyar prímások ún. gentiluomoja is volt, és kiváló nyelvtudása, emlékezőtehetsége és protokollismeretei miatt az egyházi főméltóságok külföldi útjainál nélkülözhetetlen szolgálatokat tett. 1946-ban néhány napra őrizetbe vették, s miután az ott töltött időről nem volt hajlandó beszámolni a prímásnak, a
