Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
12 Egyháztörténeti Szemle XI1/1 (2011) nagyrákosi, veleméri és kerkáskápolnai lelkészekkel együtt.51 Dávidházy Ferenc nagyon tehetséges, és a feladatára különösen alkalmas lehetett, mert a sok állás nélkül maradt lelkész közül a nyilvános vallásgyakorlat jogával bíró, zalai artikuláris település, Becsvölgye rögtön meghívta lelkészének.52 Ez a gyülekezet volt a század végéig a környékbeli, ezen belül az őrségi reformátusok egyik utolsó bástyája.53 így kiemelt fontosságú volt, hogy olyan lelkész kerüljön ide, aki sokszor a törvényekkel szembeszállva is, de fenntartja a pásztor nélkül maradt gyülekezeteket. Joggal feltételezhetjük, hogy Dávidházy Ferenc alkalmas volt a feladatára, ezért kapott szinte azonnal, kétszeri elűzetését követően is gyülekezetei, méghozzá a csökkenő mozgástér ellenére is, mindig valahol a szülőföld, az Őrség közvetlen közelében. 1743-ig maradt Becsvölgye lelkésze, 1744-ben még itt találjuk, nem tudni milyen minőségben, de egy évvel később már Kúp község (Veszprém megye) lelkészeként szerepel.5« 1752-ig szolgálta a helybeli eklézsiát, feltehetően ekkor hunyt el. Dávidházy Ferencnek egy gyermeke ismert, Dávidházy II. János, aki ugyancsak egyházi pályán indult el. 1744-ben szubszkribált Pápán,551747- ben balatonfüredi rektor lett, ahonnan Debrecenbe ment, ahol szintén belépett a tógátus diákok soraiba.56 Feltehetően eljutott Utrechtbe is, a református ifjak által a 18. században különösen kedvelt egyetemvárosba, ahol 1755-ben írta alá az egyetemi anyakönyvet.5? További sorsáról, leszármazottairól semmit sem lehet tudni. Dávidházy I. Mihály azonos nevű fia, Dávidházy II. Mihály az atyai hivatást követte, a testvéreitől csupán abban különbözött, hogy életét nem az Őrségben, hanem nagyobb részét onnan egészen távol, a Tiszántúlon élte le. 1708-ban iratkozott be a debreceni református kollégiumba, ahonnan 1711-ben került el Túrkevére lelkésznek, ahol 1717-ig maradt szolgálatban.58 1723-ban már körösladányi (Békés megye) lelkészként 2002. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai, Forrásközlések 5.) 340. P. 5» Uo. 110-111. p. 52 Pataky, 1992. 111-112., 215-221. p.; Pais Sándor - Nagy Kolozsvári István: Göcseji kálvinisták. Becsvölgye, 1989.148. p. 53 A becsvölgyi templomot is megpróbálták elvenni, azzal az érvvel, hogy ősrégi katolikus templom. 1719-ben meg is kapták a katolikusok, de elmaradt a felszentelése, így az 1715/30. te. alapján visszakerült a reformátusokhoz. A templom ügyét az 1740-es évek végén Padányi Biró Márton elevenítette fel ismét. Ld.: PEHM JÓZSEF: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából, 2.) 244-245. p. 5« VARJÚ Dezső: Kúp község története. Kúp, 1999. (Jókai füzetek 27.) 152. p. 55 KÖBLÖS, 2006. 770. p. 56 KÖBLÖS-KRÁNITZ, 2005. 172. p.; TtREL. II. 28. a. A debreceni ev. reform, főiskola növendékeinek betűrendes névsora 1588-1791. Készítette: BAKÓCZI JÁNOS. 1887. (továbbiakban: BAKÓCZI, 1887.) I. köt. 290-291. p. 57 SEGESVÁRY Lajos: Magyarországi ifjak az utrechti egyetemen. Debrecen, 1935. (Theológiai tanulmányok 44.) (továbbiakban: SEGESVÁRY, 1935.) 32. p. Békés János név alatt. 58 TÓTH S.: Adalékok a tiszántúli reformált egyházkerület történetéhez. XVI. In: Debreczeni Protestáns Lap, 1883. 30. sz. 320. p.; TÓTH DEZSŐ: A
