Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Eg)' több évszázados református „ároni ház” 7 Békés Ferencről még egy apró adat maradt fenn. 1652-ben mint az akkor török kezén levő Székesfehérvárban raboskodó kezes írt Batthyány Ádámnak, hogy segítse ügyüket, a gyorsabb szabadulásukat.18 A 17. századból további dokumentum, konkrétum nem maradt fenn a Békés családdal kapcsolatban. A század folyamán az időközben katolizált Batthyány családdal, az Őrség földesuraival megromlott a viszony, a Batthyányak jobbágyi sorba akarták taszítani az Őrség lakóit. Ez a törekvésük, hosszas huzavona, nem ritkán véres közjátékok után 1681-ben sikerült, mikor is az országgyűlés becikkelyezte földesúri jogaikat. Ezt az őrségiek 1685-ben fogadták el végül.19 A család tagjainak szerepére ebben az ügyben a későbbiekben térek ki. A török háborúk lassan a végükhöz értek, de a felszabadításnak nagy ára volt. Pontosan nem tudjuk mikor, de feltehetően valamikor a 17. század végén ölték meg Békés Pétert is, Békés István fiát. Egy nemességigazoló per anyagául szolgáló iratban, 1744-ben ejtették el Békés Péter unokái azt a néhány szót, miszerint nagyapjuk „Békés Péter volt ki is a Török és Tatár járáskor iíjui házasságában 10 azon pogányság által [•••] megöletett”.20 Mielőtt Békés Péter egyetlen ismert gyermekével foglalkoznék, a család néhány, a rokoni kapcsolatok rendszerében el nem helyezhető tagját kell megemlíteni. Azért is lényeges ez, mert ezek a férfiak, amennyire látszik, az Őrség életében vezető szerepet kaptak. Elsősorban a Batthyány család levéltárának különböző irataiban találkozunk velük. Békés Benedek őrségi ispán, tehát a földesúr felé a gazdasági ügyekkel foglalkozó tisztviselője a kerületnek, több levelet írt a 17. század elején a Batthyány földesuraknak. Ezekből néhány szerencsésen fennmaradt. A családdal kapcsolatban azonban nem sokat tudunk meg belőlük. Fennmaradt egy érdektelen levele 1613-ból,21 majd egy két nappal később, 1613. május 26-án keltezett másik. Az utóbbi levélben arról ír, hogy nagyon szorongatott az Őrség helyzete, a törökök ismételten hódolásra szólították fel őket, arra kéri Batthyány Ferencet, hogy engedje meg nekik, hogy valamely távolabbi Batthyány birtokra telepedjenek át.22 * A következő évben pedig arról tett jelentést, hogy az őrségi falvak nem akartak fizetni a földesúrnak.28 Másik levelében pedig fizetést kért Batthyány Ferenctől.24 * Asszonyom adót volt megh Atyomnak, nem arra való hogy rája építhetnék [...] Nagdnak alázatosan könyörgök, Nagd attul Robotra ne erőltetne, ha nem adót adok Nagdnak róla. Ha Nagd így megh nem engedi pusztára kői hadnom, mert annakrol is bírok helt az kiről robotra kői járnom.” 18 MOL. P 1314. 4788.0., i8.t., 05772.0. Békés Ferenc, Rácz János és Német János levele Batthyány Ádámnak. Székesfehérvár, 1652. V. 19 Stahl, 1974.390-400. p. 20 TtREL. DLL. I. 8. Tanúságtétel nemességigazolási perben. Senyeháza, 1744. 21 MOL. P 1314. 4788.d., 18. t., 05768. d. Békés Benedek őrségi ispán levele Batthyány Ferencnek, h. n. 1613. V. 24. 22 MOL. P 1314. 4788.d., 18. t., 05769. d. Békés Benedek őrségi ispán levele Batthyány Ferencnek, h. n. 1613. V. 26. 2:1 MOL. P 1314. 4788.d., 18. t., 05770. d. Békés Benedek őrségi ispán levele Batthyány Ferencnek, h. n. 1614. XII. 21. 24 MOL. P 1314. 4788.0., 18. t., 05771. d. Békés Benedek őrségi ispán levele Batthyány Ferencnek, h. n. é. n.
