Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: A Rákóczi-szabadságharc és az evengélikus egyház
54 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) elkép-zeléseik a templomok visszaadásáról azonban nem mindig valósultak meg. így a kassaiak számára nagy csalódást jelentett, hogy a nem régen spontán elfoglalt székesegyházat vissza kellett adniuk a katolikusoknak, hasonlóan a lőcsieknek is, akiknek osztozniuk kellett a plébániatemplommal. A királyi városok többségében azonban az evangélikusok visszakapták a plébánia-templomot, úgymint Eperjesen, Bártfán, Kisszebenben, Késmárkon, Besztercebányán, Zólyomban, Selmecbányán, Körmöcbányán és a felső-magyarországi bányavárosokban. A vármegyékben több esetben a fejedelem akarata ellenére is sikerült az evangélikusoknak a templomokat visszakapniuk.28 Mivel a templomok visszaadása ügyében heves viták és ellentétek bontakoztak ki, a fejedelem a törvények végrehajtása céljából hat protestáns követet nevezett ki. E bizottság evangélikus tagjai voltak: Radvánszky János, Platthy Sándor és Szirmay Péter.29 * 31 Az országgyűlés vallási tárgyalásaiban, így a vallási törvénycikkek megfogalmazásában jelentős szerepet játszottak az evangélikus tisztviselők, például Petrőczy István generális, Jánoki Zsigmond udvari kancellár, Radvánszky János kincstartó, Bulyovszky Dániel, az országgyűlés titkára vagy Ottlyk György udvarmester. Náluk tanácskoztak az evangélikus rendek követei, fontos szerepet játszottak a templomok elosztásában és egyéb jelentős kérdések megoldásában.80 A templomoknak és más egyházi vagyonnak új törvények szerinti elosz-tására huszonöt vármegye és az összes szabad királyi város számára az országgyűlés kilenc bizottságot küldött ki. Tagjaik már a következő napokban meglátogatták a számukra kijelölt vármegyéket és városokat, és helyben elosztották a templomokat, valamint az iskolákat a két, illetve három egyház között. Minden bizottságban a katolikus és a református tag mellett jelen volt egy evangélikus is. A bizottságok evangélikus tagjai lettek a következők: Breznay János (Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyében), Szentmiklósy György (Gömör és Torna), Bohus Ferenc (Trencsén és Turóc), Okolicsányi Gáspár (Zólyom, Hont, Nógrád és Heves), Balog Gáspár (Batrs, Komárom és Esztergom), Okolicsányi Kristóf (Árva és Liptó), Görgey Imre (Szepes és Sáros), Gosztonyi Miklós (Pozsony és Nyitra) és Roth János (Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs).81 Ezek a bizottságok már október elején, közvetlenül az országgyűlés bezá-rását követően megérkeztek az illető vármegyékbe (és a területükön fekvő királyi városokba), és elkezdték a templomok, iskolák s parókiák átadását. A bizottságok ezt követően is folytatták munkájukat, a különböző vallási sérelmekkel és panaszokkal foglalkoztak. A vegyes bizottságok 1705 28 Csécsi János naplója a szécsényi országgyűlésről. In: Rákóczi Tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. Szerk.: KÖPECZI BÉLA - R. VÁRKONYI ÁGNES - BÁNKÚTI IMRE. II. köt. Bp., 1973. (Magyar Századok.) (továbbiakban: Csécsi-napló, 1973.) 171-172. p. 29 Uo. 172. p. 3° Uo. 144-175- P31 Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformati- ótól kezdve. IV. köt. Bp., 1897. (továbbiakban: ZSILINSZKY, 1897.) 166. p.
