Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - RECENZIÓK - Gyarmati Enikő: Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn. (1688-1690)
74 Egyháztörténeti Szemle X1I/4 (2011) ügyi Palota leégésekor a tűzvész martalékává vált. A tizenhárom példányból a szerkesztők tíz fellelhetőségét tudták beazonosítani. A teljesség igénye nélkül: egy másolat található a Magyar Országos Levéltárban, kettő az Országos Széchényi Könyvtárban, kettő az MTA könyvtárában, ma már csak egy az Egri Egyházmegyei Könyvtárban. (79-80. p.) Varga J. János bevezető tanulmánya után következik maga a beren- dezkedési mű. Az eredetileg ötszáz kéziratoldalnyi emlékirat a 85-246. oldalakon található. A korabeli államigazgatási tervezetek hagyományos felosztását követve öt fő területre: Iustitiarium, Ecclesiasticum, Politicum, Militare, Camerale tagolódik. Ha a terjedelmi vonatkozásokra rövid pillantást vetünk, rögtön feltűnik, hogy a pénzügyi, gazdasági elképzelések a tervezet hangsúlyos részét képezik. Az első négy fejezet szűk hetven oldalt, míg a Camerale egymagában kilencven oldalt tesz ki. A berendezkedési művet a megvalósításra vonatkozó javaslat és 24 melléklet egészíti ki (247- 326. p.). A berendezkedési mű vitájával kapcsolatos forrásanyag a korábban már említett magyar Einrichtungswerken túl tartalmazza még az 1689. november 15-én keletkezett Compendiumot és az 1689 márciusa és 1690 augusztusa között tartott főbizottsági és koronatanácsi ülések vonatkozó jegyzőkönyveit (327-436. p.). A kötetben publikált források harmadik csoportját a berendezkedési mű kivitelezésével kapcsolatos nyolc irat képviseli, melyek többségében az albizottságok munkájával kapcsolatos beszámolókat, kérelmeket jelentik (437-458. p.). Ezt követően olvasható Kalmár János tanulmánya A Magyar Királyság berendezkedési műve és a Temesvári Bánság berendezkedése a 18. században címmel.5 (459-470. p.) A kötet végén hat nyelven (német, magyar, angol, szlovák, szerb és román) olvashatóak a háromoldalnyi teijedelmű rezümék, végül pedig az elengedhetetlen hely- és személynévmutató teszi teljessé a kiadást. Kalmár János és Varga J. János forráskiadványa bemutatásának zárásaként rendkívül örvendetes tényként könyvelhető el, hogy az oszmán uralom alól felszabadított Magyar Királyság Kollonich Lipót által előkészített berendezkedési tervezetének teljes szövege ily hosszú időt követően publikálásra került. Számos történész - Baranyai Béla, Mezősy Károly, Benczédi László, Kalmár János, Varga J. János - kitartó és áldozatos munkájának eredményét veheti kezébe az olvasó. Ugyanakkor a forráskiadvány külföldi kiadása elégedetlenséggel töltheti el mindazokat Magyarországon, akik fontosnak tartanák e történeti munka szélesebb nyilvánosság által történő elérhetőségét. Az információs technológia lehetőségei vagy egy remélt, későbbi magyar kiadás megoldást jelenthetnek erre a hiányérzetre. (Ism.: Gyarmati Enikő) 5 Magyarul olvasható: Kalmár János: A Kollonich-féle Einrichtungswerk és a XVIII. századi bánsági berendezkedés. In: Századok, 1991. 5-6. szám 489- 499- P-
