Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Kara Anna: Mécs László, a jászóvári premontrei kanonok
44 Egyháztörténeti Szemle XI1/4 (2011) „Merőben új, neki való életforma: a szívéhez közel álló emberek sorsában osztozva vezethette őket Isten felé”- feltételezi Rónay László.19 Valójában még nem, hiszen eredetileg tanárnak képezték. Az első adandó alkalommal el is szökne innen: „Mikor ide készülődtem, Méltóságod kegyes volt megígérni, hogy ha a pasztoráció nem felel meg lelkem hajlamainak, akkor kegyeskedik visszadisponálni Jászóra. - Immár harmadik hónapja vagyok itten s lelkem nem tud belehelyezkedni ebbe a munkakörbe teljesen, amelyben eredményeket csak teljes odaadással lehet elérni. Háztartásom sincs, a szüleim jelenleg nem hajlandók hozzám jönni, megfelelő rokont nem találtam s idegen házvezetőnővel nem akartam kezdeni. Kosztra járó vagyok még mindég, ami az illető családnak is terhes, amely szívességével megajándékoz, nekem is. Azért kérem Méltóságodat, hogy ha terveivel és a Rend érdekeivel nem ellenkezik, kegyeskedjék engem a pasztoráció alól fölmenteni.”20 Mécs László kérését már csak azért sem teljesíthette Takács Menyhért, mert a prágai kormányzat a prépostság itteni birtokain október 5-ével kényszergazdálkodást léptetett életbe. „Az új [cseh] kényszer-adminisztrátor mindenfelé azt hangoztatta, hogy ő azért jött, hogy a premontreieket megtanítsa intenzíve gazdálkodni. Meg is tanította. Végigvadászta cseh társaságával erdőinket; végigmulatta tanyáinkat. Vígan folyt az ivás és kártyázás reggelekig. [...] így tartott ez kilenc hónapig egyfolytában.”21 1921 A birtokok végleges állami lefoglalásának megakadályozására a prépost- prelátus azzal a szándékkal fordult ebben az évben a Vatikánhoz, hogy prépostságát az abbatia nullius rangjára emeltesse, kijelöltetve az alája tartozó területek határait.22 A javadalmi birtokok jogtalan állami kezelését azt követően szüntették meg május 28-án, hogy a jászóváriak „önként beleegyeztek”: a rend tízévi időtartamra prágai illetőségű (évi 60.000 cseh korona) gazdasági és (évi 20.000 cseh korona bérű honoráriummal jutalmazott) jogi tanácsadót foglalkoztat, birtokai ügyeit a magyar tiszttartó helyett cseh főintéző felügyeli, valamint „felajánlja” egyik birtokát felparcellázásra. Az állam a rendnek az elmaradt jövedelmekért, felszereléseiben, állatállományában és egyéb tulajdonában esett káraiért kártérítést nem fizetett. Június 13-án kelt levelében Takács Menyhért a jászóváraljai községi képviselő-testületnek a következőket j elezte: 19 Rónay László: Mécs László. Bp., 1997. (továbbiakban: Rónay, 1997.) 21. p. 20 Mártoncsik László Takács Menyhérthez. Nagykapos, 1920. szeptember 15. - SNA. PrJ. 184. dob. 290. föl. 21 Takács, 1929.442. föl. 22 Gerinczy Pál Madarász István kassai megyés püspöknek. Jászóvár, 1940. június 1. - SNA. PrJ. 201. dob. 586. föl.
