Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Kara Anna: Mécs László, a jászóvári premontrei kanonok
40 Egyháztörténeti Szemle XII/4 (2011) prépostság mezőgazdaságából (föld-, erdő-, szőlőbirtokok, lipicai ménes), bánya- és egyéb bérleteiből, valamint gyógyfürdőiből származó jövedelmét jórészt az alábbi intézmények működtetésére fordította: központi rendház (Jászóvár), 6 társház (Lelesz, Váradszentmárton, Kassa, Rozsnyó, Nagyvárad, Budapest), 2 országos levéltár (Jászóvár, Lelesz), hittudományi főiskola (Jászóvár), tanárképző- és hittudományi intézet (Norbertinum, Budapest), 3 gimnázium (Kassa, Rozsnyó, Nagyvárad), konviktus (Kassa), népiskola (Ricse-Budahomok), 12 rendi plébánia (Jászó, Felsőmecenzéf, Debrőd, Jászómindszent, Rudnok, Felsőnovaj [ma: Novajidrány], Nyésta, Lelesz, Királyhelmec, Nagykapos, Váradszentmárton, Asszonyvására), 24 templom és kápolna. Kegyúri főhatósága alá tartozott még Jászóújfalu, Bodrogmező, Farnos (ma: Berettyófarnos) és Betfia plébániája is. 120 fős (eltartott) rendi személyzetéből 1 prépost-prelátus, 86 kanonok, 28 egyszerű fogadalmas, 5 novicius. 42 kanonokja tanított, 12 lelkipásztorkodott. Középiskoláiban (teljes vagy részbeni) tandíjmentességgel ösztönözte és támogatta diákjait. A rend fizette minden tanár- és teológusjelöltje, így Mártoncsik József/Mécs László felsőfokú iskoláztatásának (beiratkozási, tan-, vizsga-, labor- s egyéb díjak, tankönyvek, szakdolgozatok stb.), életvitelének (zsebpénz), ruházkodásának, étkeztetésének, elszállásolásának, utaztatásának költségeit. Ezenkívül a rend állta a kanonokok orvos-, gyógyszer-, gyógyvíz- és gyógyfürdőszámláit is. Az 1909-ben, kizárólag rendi (!) forrásból létrehozott és gyarapított cselédnyugdíjalap célja a gazdasági alkalmazottak és cselédek (összesen 537 fő) érdekeltté tevése a hosszú távú munkaviszonyban. A nyugdíj (képesség) egyetlen feltétele a 40 év rendi szolgálat, illetve az idő előtti baleset vagy rokkantság. Az 1913-ban, korát jóval megelőzve bevezetett családi pótlék intézménye az összes uradalmi tisztre kiterjedt. A rendbe lépő ifjak 80%-ät a szerzetes tanári hivatásra készítették fel, szocializálták noviciátusságuktól a katedráig (rendházukig). Takács Menyhért folyamatosan hangsúlyozta a jászóvári premontrei lelkiségidentitás megnyilvánulásának fontosságát a keresztény hit megélésében, az egyén gondolkodásában, értékrendjében, viselkedésében az élet minden területén, különös tekintettel a nevelésre, oktatásra és a szerzetestársak közötti kapcsolatokra. Ez volt az alap. A felépítmények, a kassai, a nagyváradi és a rozsnyói főgimnázium, a korabeli Magyarország legmodernebb oktatási intézményei közé tartoztak. 1911-ben, amikor Mártoncsik József és öccse is oda járt, a kassai középiskolának tanári és ifjúsági könyvtára, érem-, filológiai és történelmi gyűjteménye, matematikai, földrajzi, rajz-, s (mai szemmel nézve is) irigylésre méltó természetrajzi és természettani szertára volt. Ezt egészítették ki a különböző önképzőkörök, egyesületek. Ezek közül a Mária Kongregáció, a fiatalok vallási, erkölcsi alapokon nyugvó nevelését, hitbeli erősítését, a Mária-kultusz ápolását célul kitűző közösség, Kassán Kovács Lajos (1878-1949) kezdeményezésére 1909. június 25-én jött létre. A katolikus sajtót támogatták, a kassai főgimnáziumban 1911-ben a Zászlónk* című ifjúsági lap egyes számait 272, a Mária Kongregációt 75, a Kis 4 4 A Regnum Marianum e folyóiratában jelent meg Mécs László első öt verse: 1912. május 12. 284-285. p.
