Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Molnár Sándor Károly: Bereczky Albert levele Forgács Gyulához, 1920. szeptember 2-án (és ami utána következett...)
Bereczky Albert levele Forgács Gyulához 23 magyar protestáns egyházkormányzásnak. Ugyanakkor a Péceli Kör vezetőjének tekintett Forgács Gyula 1921-ben ugyanúgy jelölést kapott a püspökségre,35 mint annak tagja, Kováts J. István is.36 A posztot végül Ravasz László kapta, aki visszaemlékezésében a levelezőtársakról a következőképpen emlékezett meg: „A missziói bizottság munkája felszaporodott s a lelki élet és egyházi praxis irányára döntővé vált. Forgács Gyula, Bereczky Albert missziói előadók útján Dunamellék az egyetemes egyház missziói életére sokszor meghatározó befolyást gyakorolt.”37 Tehát a két világháború közötti időben először a Dunamelléki Egyházkerületben megvalósíthatták mindazt, amire Pécelen szövetkeztek, majd Kunhegyesen folytattak. Bizonyítja, hogy a zsinat 1921. évi ülésén már foglalkoztak is a felvetett kérdésekkel: „Végül pedig megemlékezett a zsinat a kunhegyesi konferencia memorandumáról is. A zsinat a memorandumot, mely »nem annyira jogalkotási, hanem egészen helyesen a vallásos érzés mélységeit kívánja biztosítani«, a misszióügyi, liturgiái, iskolaügyi, egyházalkotmányi, adóügyi és szociális ügyi bizottságoknak adta ki, hogy ezek erre vonatkozólag együttes tárgyalás után terjesszék be javaslataikat. Ezután dr. Baltazár Dezső lelkészelnök imájával a zsinat ötödik ülésszaka véget ért. ”3® A munka tehát már 1921-ben elkezdődött, de még több mint egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy annak gyümölcsei beérjenek. És ami a levél után történt... ítélet A Tanácsköztársaság utáni új rendszer első lépése közé tartozott a politikai berendezkedés stabilizálása. A kommunizmus ideje alatt pozíciót betöltők ellen a legkülönfélébb vizsgálatokat helyezték kilátásba. A Bereczky Albert levelében foglaltak tehát nemcsak egy lelkész és barát félelmeit jelentették, hanem a korszak bevett módszerét is. A Budapesti Református Egyházközség presbitériuma „1919. évi november hó 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy egyházközségünk egyházi tisztséget viselő tagjainak a Károlyi-féle forradalom és az ezt követő proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása megvizsgáltassák s ennek foganatosítására az alulírott bizottságot küldte ki”.39 35 * 37 * 39 35 Ezt a jelölést azonban nem fogadta el Forgács, a következő alkalommal, a Tiszáninneni Egyházkerület püspökválasztásánál 1932-ben viszont igent mondott, végül nem választották meg. Ld. Sípos, 2004.59-60., 82. p. 36 Kováts, 2005.295. p. 37 Ravasz László: Emlékezéseim. Bp., 1992. (továbbiakban: Ravasz, 1992.) 172. p. 38 A zsinat ülései. In: Kálvinista Szemle, 1921. 42. sz. 343. p. 39 Ld. II. sz. dokumentum.
