Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták az első világháborúban
Recenziók 91 bemutatása mellett ott szerepelt a vallásszabadság életbe léptetésének jelentőségteljes mozzanata is. E tekintetben valóságos missziót feltételezett a háborúban való részvétel. Wilson békepontjait ugyané szempontból találták rokonszenvesnek a szerzők. S amikor ténylegesen számolni kellett a területi elcsatolásokkal, akkor éppen az ellenséges román és szerb nemzeti ortodox egyház türelmetlen, elnyomó, a magyarság által képviselt vallás- szabadságot korlátozó magatartására hívták fel a figyelmet a baptista szerzők. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy majdnem az egész korabeli baptista közvélemény leképeződik e gyűjtemény révén a háborús éveket illetően. Kétségkívül nem volt fontosabb baptista lap, mint a Békehírnök, tehát a szövegkorpusz alapjául választott bázis szerencsésnek és átgondoltnak nevezhető. Ugyanakkor érdemes volna a későbbiekben kitelj eszteni a figyelmet más baptista orgánumokra is:6 tisztázni, hogy az ott található munkák között van-e háborús tematikájú, vonhatunk-e párhuzamot az itt olvasottakkal, egyáltalán milyen kép rajzolódik ki azokból, módosítanak-e valamit az eddigi képen? Ez esetben kirajzolódhatna előttünk az egész korabeli baptista publicisztika irányvonala és szellemisége, ami komoly kutatási eredményként jöhetne szóba. S ha mindez kiegészülhetne a Baptista Levéltár vonatkozó anyagainak rendszerezett áttekintésével, akkor gyakorlatilag teljessé és maradéktalanná válna a kép.7 A dokumentatív jellegű részeket, melyeket fentebb ismertettem, általában a Tudósítások, versek, levelek a lövészárokból vagy a Vezércikkek, versek, levelek, esetleg a Közlemények, tudósítások alfejezetek követik. A frontharcosoknak, hadifoglyoknak, esetleg ezek hozzátartozóinak a Békehírnök szerkesztőségéhez eljuttatott írásaival, leveleivel, verseivel, beszámolóival ismerkedhetünk meg e sorok révén. Azt mondhatjuk tehát, hogy a könyv erőteljesen folklorisztikai jellegű, de akár komolyabb esztétikai értékkel bíró adatai és darabjai döntően ezekből az alfejezetekből kerülnek ki. Lényeges a differenciálás, hiszen a színvonalbeli különbség egészen nyilvánvaló például a versek esetében: még a laikus olvasó is egészen köny- nyedén érzékeli ezt a fajta esztétikai differenciát. Ugyanakkor a rövid utalások ellenére (399. p.) azt már kevesebben tudhatják, hogy a monogramokkal, esetleg nevekkel és beosztásokkal ellátott (népi eredetű és ihletettségű) munkák között számos darab lényegében műköltészeti alkotásnak tekinthető. Somogyi Imrének, a közösség nagy tiszteletnek örvendő egykori vezetőjének több versével találkozhatunk. Róla nem árt tudni, hogy a korabeli Magyarországnak különösen a déli területein jelentős elismertségben volt része költőként és publicistaként. Juhász Gyula és Móra Ferenc barátságát és elismerését is sikerült kivívnia többek közt. Irodalmi munkásságát több verseskötet jelzi. Esetében tehát aligha beszélhetünk folklór 6 Elsősorban a Balogh Lajos szerkesztette Vasárnapi tanító elnevezésű havi lapra, valamint Az igazság tanúja c. baptista közlönyre gondolok. Mindkét lap röviddel a századfordulót megelőzően indult útjára, s a háborús évek alatt sem szüneteltették őket. 7 Habár hagyatéki anyagokkal találkozhatunk a kötetben, nincs határozott nyoma annak, hogy ezek valóban a Baptista Levéltár tulajdonát képeznék.
