Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Busku Anita Andrea: Horváth Mihály és Lonovics József: Párhuzamok és ellentétek

Horváth Mihály és Lonovics József

49

tudom), rossz véleménnyel van rólam és kétségbevonja vagy gyanúsnak tartja az én hűségemet az uralkodó ausztriai házzal szemben, a nélkül, hogy nekem egy szót is szólana és ártatlanságom védelmére és bizonyítására módot és alkalmat nyújtana.”88 Valójában a prímási szék lehetséges betöltőinek sorában három alkalmas személy tűnt fel: Lonovicsot kívánta a magyar kormány, Scitovszkyt Bécs, végül pedig kompromisszumos döntés született Hám személyében.89

Oktatói munkájuk - nem függetlenül hivatásuktól, valamint egyéni karakterüktől - ugyancsak jellemzi kettejük eltérő életútját. Horváth házitanítóskodott gróf Keglevich Gábor, majd gróf Erdődy Kajetán fiai mellett, illetve a bécsi Theresianumban oktatott magyar nyelvet és irodalmat, ahol is a latinnal és a némettel szemben a magyar nyelv tanításának fontosságát hangsúlyozta. Lonoviccsal kapcsolatban életrajzírója kiemelte a Csanádi püspök oktatói-nevelői tevékenységét: „Temesvárott lyceumot, bölcsészeti és jogi tanfolyammal, az egrinek példájára, tetemes költséggel alapított, s épen úgy a tanyákon iskolákat elő állított, kisdedovodákat emelt és segélt, másfelé tanodákat s egyházakat épített vagy rendezett.”90 Egyaránt fontosnak tartották a magyar nyelv ügyét, mely, érdekes módon, mind a liberális, mind a konzervatív erők törekvéseinek magját képezte. Horváth a korabeli magyar nyelv helyzetét elkeserítőnek találta: „Nemzeti nyelven e század elején még alig létezett néhány könyv, melyből a közönség tudományt, hasznos ismereteket meríthetett volna.”91 Hasonlóan fogalmazott Lonovics is a Majláth feletti emlékbeszédében: „mint a spártaiak vas pénze, mely csak Lakonia szűk határin belül bírt forgalommal”, a magyar nyelv javításra, tevékeny fők, szakemberek felkarolására szorult.92 93 *

Mint szó volt róla, mindketten kihasználtak minden kínálkozó lehetőséget, hogy hangot adjanak politikai beállítottságuknak, illetve hogy védelmezzék az általuk támogatni kívánt közeget. Horváth 1848. január 23- án a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor felett tartott gyászbeszédet,98 amelyben a „der alte Rákóczi” néven aposztrofált palatínust a magyar reformtörekvések pártfogójaként állította be, vagyis részben saját liberális elveit támogatta meg.9« A „boldog emlékezetű”95 nádorról az egyes megem88 Elmer, 1999.158. p.

89 A kérdéshez ld.: ADRIÁNYI GÁBOR: Püspökök kinevezése és elmozdítása 1848- 49-ben. In: Vigilia, 1998.10. sz. (Vigilia online: www.vigilia.hu - 2010. január.)

90 IPOLYI, 1868. 21. p. Az Országgyűlési emlékkönyv fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ő volt „az első, ki tanyai iskolákat állított föl”. Farkas, 1867. 599. p. (Kiemelés az eredetiben.)

91 Horváth, 1864.1.4. p.

92 Lonovics József: Emlékbeszéd idősb, székhelyi Majláth György m. akad. igazgató tag felett. Pesten, 1863. (MTA Évkönyvei, X. 11.) (továbbiakban: LONOVICS, 1863.) 10. p.

93 Horváth Mihály: Nádor-emlék. József cs. k. főherczeg, M. O félszázados nádorának élete. Pest, 1865. Ld. még: SZILASY JÁNOS: Gyászbeszéd József főherczeg nádor és királyi helytartó felett. Buda, 1847.; APOSTOL PÁL: Gyászbeszéd József nádor emlékére. Miskolc, 1847.

*1 Vö. Horváth, 1864. II. 420-424. p.

95 lonovics, 1863.9. p.