Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: Egy ágensi életút kezdetei. Szilágyi sámuel peregrinációja (1728-1732)

Egy ágensi életút kezdetei 7 Szilágyi és patrónusa, Teleki Sándor Szilágyi Sámuel születésének időpontja Zoványi adatai szerint nem ismert. Szabó Miklós és Szögi László úgy vélekedik, hogy Nagyenyeden született, ezzel kapcsolatban azonban nem nevezik meg forrásukat.2« Bár odera- frankfurti beiratkozásakor valóban Enyed szerepel származási helyként, az még nem biztos, hogy ez születési helye is, hiszen apja, Szilágyi Péter (? - 1723) csak 1716-tól volt a nagyenyedi kollégiumban a keleti nyelvek pro­fesszora, előtte a Kemény családnál volt nevelő és pap egy erdélyi Szentki­rály nevű községben. Mint látni fogjuk, az első levél 1722-ből származik, ez egyértelművé teszi, hogy Szilágyi Sámuel jóval 1716 előtt született. így egy­általán nem biztos, hogy ez az erdélyi város lett volna szülőhelye. Kollégi­umi tanár apja Nagyenyeden is hunyt el 1723-ban,2s a fiú szintén ebben a városban tanult.26 Más itthoni tanulmányi helyről nem tudunk. Szilágyi nagyenyedi tanulmányait befejezve kapcsolódott be a már évszázadok óta meglévő peregrinálásba.27 Szilágyi Teleki Sándorhoz intézett első levele Nagyenyeden kelt 1722. december 1-jén. Ebben arról írt, hogy bár eddig még nem ismerték egy­mást, de a gróf fiát - minden bizonnyal a szintén enyedi diák Miklóst (1704. március 6., Bethlenszentmiklós - 1745. szeptember 6., Gáva)28 - személyesen ismerte a levél írója, és más embereknek a grófról alkotott véleménye is bizakodással töltötte el.29 Telekinek a közelben voltak birto­kai, és Szilágyi neki szerette volna eladni jószágait, szántóföldjeit, kétszin­tes házát, nyolc darabban lévő szőlőit, melyeket korábban Magyarországra menet vett meg egy Nadányi nevű enyedi polgártól. Mindezt alkalmi vétel­ként kínálta fel a grófnak, amit Teleki jól tudott volna használni, hiszen a nagyenyedi kollégium gondnoka volt, és eszerint még nem volt háza Nagyenyeden. Jelezte, hogy várja a gróf válaszát arról, érdekli-e a dolog.80 A levéllel kapcsolatban felvetődik, hogy miért Szilágyi Sámuel kínálja fel adásvételre az ingatlanokat, hiszen apja, Szilágyi Péter, csak a következő évben halt meg.81 Nem kizárt, hogy ekkor már betegeskedett. Továbbá az sem világos, hogy miért akar az ingatlanoktól megválni. Mindenesetre Szilágyi eléggé önállóan járt el anyagi ügyekben, igaz, a szóban forgó ingat­lanokat is ő vásárolta igen fiatal fejjel.82 Az üzlet végső kimeneteléről nincs * 26 27 28 29 30 * * 2« Szabó-Szögi, 1998.457. p. 2s Zoványi, 1977. 605. p.; Peregrinuslevelek. 1980. 409. p. 26 Zoványi, 1977. 605. p. 27 A magyarországi diákok újkori peregrináció-kutatásának legátfogóbb, modern bemutatását a Szögi László által vezetett munkacsoport készítette el. 28 Kardos Samu: A széki gróf Teleki család históriája. In: Régi Okiratok és Levelek Tára, 1905. 2. sz. 66., 1905. 3. sz. 71. p. (továbbiakban: KARDOS, 1905.) 29 NAGY IVÁN: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. IV. köt. Pest, 1864. (továbbiakban: Nagy, 1864.) 89. p. Teleki Sándor első feleségé­től gr. Bethlen Júliától született Miklós (7-1746), aki katonai pályán alezredessé- gig vitte. László (1710-1778), Lajos (7-1758), Judit (7-1734) második feleségétől Sándor (?), Sámuel (1739-1822). A család történetével foglalkozott még KARDOS, 1905. 66. p. 30 Peregrinuslevelek. 1980. 209. p. 31 Peregrinuslevelek. 1980. 409. p. 82 Peregrinuslevelek. 1980. 209. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom