Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: Egy ágensi életút kezdetei. Szilágyi sámuel peregrinációja (1728-1732)
Egy ágensi életút kezdetei 5 nyezhetett. Szilágyi egy 1732. augusztus 4-én kelt levelében tudatja, hogy a gróf május 24-i levelét megkaptad A levelekből kiderül, hogy Szilágyi a főgondnokon kívül még tartotta a kapcsolatot a Teleki család több tagjával is, akik a tőlejövő információt megoszthatták egymással.9 10 A magyar diákok egyetemjárása, különös tekintettel német egyetemekre A legmagasabb szintű magyarországi protestáns iskolák csak főiskolák voltak, így az egyetemi képzettség és a doktori cím megszerzésére kizárólag a külhoni egyetemek nyújtottak lehetőséget. Ezek a külföldi tartózkodások általában két évig tartottak.11 Becslések szerint 1526 és 1694 között mintegy 4000 alkalommal iratkoztak be magyar diákok német egyetemekre, ami diákonként két beiratkozást számolva legalább 2000 diákot jelentett, tekintve, hogy előfordult: több egyetemet is felkerestek a diákok.12 1694 és 1789 között 3944 beiratkozást mutat ki Tar Attila.13 „A XVI-XVII. században még az erdélyi diákok mintegy 25%-a, 1701 és 1849 között már csak 8- 10%-a látogatott két vagy több akadémiát. A XVIII-XIX. századi külföldi egyetemjárás sajátosságaihoz tartozik az is, hogy e korban csökkent azok száma, akik két vagy több akadémiát, illetve egyetemet látogattak. A jelenséget - szerintünk - a peregrinusok igen-igen szűkre szabott anyagi lehetőségei, valamint az egyetemek és akadémiák szakosodása befolyásolta döntően.”1'1 A magyarországi közállapotok normalizálódása egybeesett a felvilágosodás kibontakozásával. Korábban a törökellenes felszabadító harcok és a Rákóczi-szabadságharc hátráltathatta a peregrináció folyamatát. A hadműveletek megnehezítették a biztonságos közlekedést, de az anyagi támogatás összegyűjtése is kérdésessé válhatott.15 A helyzet megváltozásával érthetően növekszik a Németországba peregrináltak száma. Ez 1715 és 1740 között átlagban 42,5 főre tehető, míg korábban, 1694 és 1714 között 35,8 fő volt.16 Bár a háborús állapotok megszűntek, a peregrinációt megnehezítette az, hogy a Habsburgok kifejezetten csak a római és a görög katolikusok külföldi tanulmányútjait támogatták. A csendes ellenreformáció hatalom- gyakorlásának technikájához tartozott, hogy a nyelvileg rokon, németajkú, szász lutheránusoknak csekély mértékben, de mégis nyújtottak segítséget. Eltűrték a görögkeletiekét az „oszd meg és uralkodj” elv jegyében. A sokszor politikai ellenzéket jelentő reformátusok és unitáriusok egyetemjárását azonban kifejezetten akadályozták. Az ellenreformáció jegyében Bécs 9 Peregrinuslevelek. 1980. 235. p. 10 Peregrinuslevelek. 1980. 235. p. 11 Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1694-1789. Bp., 2004. (továbbiakban: Tar, 2004.) 14. p. >2 Tar, 2004.17. p. ■3 Tar, 2004.24. p. >4 Szabó Miklós - Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken, 1701-1849. Marosvásárhely, 1998. (továbbiakban: Szabó-Szögi, 1998.) 27. p. >5 Tar, 2004.20. p. 16 Tar, 2004.18. p.
