Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
66 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) bános jól érzékelve a nemzetiségi feszültségek súlyát, e szempont figyelembe vételét ajánlja egyházi elöljárójának, Kovács Miklós püspöknek: „Elleneink lefegyverzésére méltóztassék Excellentiád az Erdélyi Görög egyesült hitű oláhokat szent érdekünkbe felvenni, s velek kezet fogva munkálkodni a szent ügy kivívásában. Ötszázezer lélek nem megvetendő' szám, s ma holnap hatalmas tényezővé fog változni, miután a jobbágyság nem csak felszabadult az úrbértől, hanem saját birtokra emelkedett. S miután előre látható, hogy a hongyűléseken is előbb utóbb hatalmas számú s erélyes képviselőkkel fog dicsekedni [...] könyörgésem oda menne ki, hogy az Unitus Clerusból is szintúgy, mint az oláh Unitus Honoratiorokból egynéhányat a Kolosvári zsinatra meghívni kegyelmesen méltóztassék.”*8 A püspök méltányolta a plébános javaslatát, de rámutatott arra, hogy a román görög katolikus egyház külön egyházkormányzatot alkot, „s mivel ők a Katholikusok petícióit mellőzve inkább nemzetiségi tekintetben iparkodnak jogokat szerezni”, nem tartja aktuálisnak a magyar római katolikus egyházmegye tanácskozásaiba őket is bevonni. Kiemeli viszont, hogy mivel szintén katolikusok, az érdekeik ezen a téren kell, hogy találkozzanak.39 Kovács Miklós püspök tehát kellő tapintattal, de ugyanakkor éleslátással is meghallgatja ugyan az egyházmegye javaslatait, viszont határozottan kiállt amellett, hogy az egyházmegyei zsinaton történő tanácskozást csupán a római katolikus klerikusokkal óhajtja megtartani. Magán az egyházmegyei zsinaton mégis sor került egy, a görög katolikusokat is érintő kérdés tárgyalására, ami a naptárkérdéshez kapcsolódott. Az erdélyi római katolikus zsinatozó klerikusok a Gergely-féle naptár előírásának lehetőségét - a görögkeleti szertartásúak között - jó érzékkel a nemzeti zsinatra bízzák. Ugyanis ez volt az az időben is közel álló lehetőség, amely amennyiben e kérdésben döntést hozhatott volna, annak kihirdetése és életbe léptetése az apostoli Szentszékhez való felterjesztés és jóváhagyás után lehetséges is lett volna. Márpedig a görögkeletieket érintő döntés csak ilyen jogi formában ért volna valamit, másképp csak írott malasztként szabályozhatták. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy ennek ellenére a kérdéssel kapcsolatos konkrét javaslatra ekkor is sor került. A válaszmányi munkában közóhajként fogalmazták meg, hogy a görögkeletiek Julianus-féle naptára eltöröltessék. A választmányi jegyzőkönyvben végül ezt a teljes részt kihúzták, s jól látható, hogy más tintával, tehát máskor odaírták: „a nemzeti zsinat eszközölje ki az egyformaságot”. Az utolsó, erre vonatkozó mondatot („minthogy ez a G[örög]Kat[oliku]sok hitvallásával nem ellenkezik”“*0) újra csak kihúzták. Ezek a javítgatások az előkészítő választmányi jegyzőkönyv- 38 39 38 Kovács Antal brassói plébános levele Kovács Miklós püspökhöz. Brassó, 1848. július 24. - GYÉFKL. Pl. 393.d. 1848:37x5. 989/1848. sz. 39 Kovács Miklós püspök válaszlevele Kovács Antal brassói plébánosnak. Gyulafehérvár, 1848. július 28. - GYÉFKL. Pl. 393-d. 1848:37x5. 989/1848. sz. 4° Választmányi munkálat azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat a veszprémi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, a. 4. - GYÉFKL. Fond. Egyházmegyei Zsinatok, (továbbiakban: EZs.) d. I. í/e. ikt. sz. nélk.
