Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
32 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) sán értesült,196 * és meg volt győződve arról, hogy Mindszenty már megbeszélésük idején ismerte a Vatikán lépését. A konferencia jegyzőkönyve szerint Czapik a konferencián sem számolt be arról, hogy neki sikerült elérnie az apostoli vizitátor kinevezését a pápánál, csupán annyi szerepel, hogy az audiencián felvázolta a holtpontra jutott helyzetet. A prímás kétkedve fogadta az érsek beszámolóját, s furcsállta, hogy az apostoli vizitáció elrendeléséről Révai József előbb szerzett tudomást, mint a pápával tárgyaló egri érsek, w A bíborossal folytatott esztergomi tárgyalás után Czapik október 13-án délután visszautazott Budapestre, ahol találkozott Szebenyi államtitkárral és Ortutay Gyulával, utolsónak pedig Révai Józsefet kereste fel. Révai ismertette Czapikkal a római nuncius lépését, és közölte vele, hogy a pápa az egyházpolitikai helyzet tisztázására apostoli vizitátort küldene Magyarországra. A forrás alapján nem egyértelmű, hogy a politikus pontosan mit értett a tisztázás fogalmán, később ugyanis a kormány tárgyalásokról beszélt, és a tárgyalások megkezdésével tartotta szembenállónak az Osservatore Romano cikkeit.198 Ezt erősíti meg az a levél is, amelyben Rajk László külügyminiszter később azt helyeselte, hogy a vizitátor ne tárgyalás, hanem a megegyezéshez szükséges tájékozódás céljából jöjjön.199 Az érsek tájékoztatója után Révai megkérdezte, hogy megvárják-e a válasz- szal a távollévő Rákosit, vagy mihamarabb küldjenek választ. Czapik Gyula hangsúlyozta, hogy miután a Vatikán gyorsan döntött, ezért a magyar kormánynak is gyors választ kellene adnia, és figyelmeztette Révait, hogy ha a vizitációs bizottságot politikai célokra és a prímás lejáratására akarják használni, abban az esetben a bizottság azonnal vissza fog utazni. Révai azt ígérte neki, hogy csak háromsoros hírt adnak le a bizottság megérkezéséről, ellenben nem volt hajlandó a Mindszenty elleni sajtóhadjárat leállítására. Czapik a találkozó során arról is tájékoztatta Révait, hogy a Szentszék megítélése szerint nem értesítette még a prímást a vizitátor kinevezéséről.200 Czapik kifejtette azon véleményét is, hogy szerinte nagyon sok fog múlni azon, hogy a kormány és a kommunisták milyen benyomást tudnak kelteni Rottánál, mivel csak kedvező benyomások esetén lehet számítani a tárgyalások megkezdésére. Az érsek jelezte azt is, hogy Rótta várhatóan nagyon diszkréten fog viselkedni és nem fog fellépni a prímással szemben, sőt védelmére is kel, ha durva támadások érik. Czapik közölte azt a szándékát is, hogy javasolni akarja majd a vizitátornak, hogy érintkezzen a kormánnyal, valamint hogy biztosítsa diszkréciójáról a vele érintkező papokat, hogy ne tartózkodjanak a kritikus kijelentésektől. Az érsek szerint Rótta számára feltétlenül készíteni kellene egy feljegyzést, amely tartalmazza a kormány Mindszentyvel kapcsolatos kifogásait és sérelmeit. A Czapik által szorgalmazott gyors válasz azonban elmaradt. A kérdéssel a kormány 1948. október 22-én a Minisztertanács zárt ülésén foglalkozott. Rajk László külügyminiszter referátumában ismertette az ügyet, amelynek során a római követre hivatkozva azt állította, hogy a vizitátor 196 a római követen keresztül történő értesítést Czapik javasolta Tardininek. Vö. Tardini véleményére tett megjegyzéseim. - MPRKL. Czapik-füzet. >97 MKPTJ. 409. p. 198 SOMORJAI-ZiNNER, 2008. CD-melléklet, 9. sz. dokumentum, 29. p. '99 MOL. RM. 16. 200 MOL. FM. 85-86.
