Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye

Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 27 Borgongini Dúcán«2 keresztül indította meg a kapcsolatfelvételt, aki októ­ber n-én felkereste Velics László római magyar követet, és felkérte, hogy a Szentszék felhívásátjuttassa el a kormányához.‘53 Czapik Gyula a Rómában töltött bő két hét alatt a hivatalos kihallgatá­sokon kívül több egyházi személyiséget és szerzetesrendet is felkeresett. 1948. szeptember 30-án a domonkos rend befolyásos vezetőjét, Manuel Suarezt152 153 154 * látogatta meg az érsek, majd pedig a bencéseket és a jezsuitákat, a nap végén pedig fogadta a karmelitákat.«5 Október í-jén tárgyalt még az irgalmasok generálisával, és fogadta Alfonso Carincit is, a Rítus Kongregá­ció konzultorát. Czapik a római tartózkodás alatt részt vett a volt piarista generális temetésén is,«6 * és megtette a kötelező sírlátogatásokat. Az érsek beszélni szeretett volna August Hlond lengyel bíboros titkárával, Filippivel,«? Uberto Noots,«8 belga származású premontrei generálissal, és Esty Miklóson keresztül fel akarta venni a kapcsolatot Maximilien Fürstenberggel,159 a belga szeminárium vezetőjével, aki egyben a belga prímás megbízottja is volt,160 de sajnos egyikükkel sem tudott kapcsolatba lépni, mert a látogatások idejében nem voltak otthon. A sikertelen kísérlet hatására azonban egyik esetben sem próbálkozott újra, ami a találkozások súlytalanságát is mutatja. Ezt erősíti az a tény is, hogy az említett szemé­lyeket bejelentés nélkül kereste fel. A felkeresett személyek egy csoportja emellett arra enged következtet­ni, hogy feltehetően a prímás megbízásából megbeszéléseket folytatott az érsek a Pápai Magyar Intézet áthelyezésével kapcsolatban. Erre utalhat, hogy kétszer is találkoztak Salvatore Capoferrivel,161 a hercegprímás állan­dó római ceremóniamesterével, szeptember 26-án meglátogatták a Collegium Germanicum et Hungaricumot, majd október 1-jén Czapik fo­gadta Karl Brust jezsuitát, a Germanicum rektorát,162 * * délután pedig keres­ték Giuseppe Pizzardót, aki ekkor az Szemináriumok és Egyetemek Kong­regációjának volt a prefektusa.165 Az intézményt már 1945-ben Luttor Ferenc felvetésére Mindszenty hercegprímás szerette volna a Santo Stefano Rotondo melletti egykori pálos kolostorba elköltöztetni, hogy függetlened­ni tudjon a Római Magyar Akadémiától, és így az állami befolyástól. A 152 Francesco Borgongini Dúca (1884-1954) szentszéki diplomata. 1906-ban szen­telték pappá. 1921-1929-ig a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titká­ra. Az 1929-es lateráni szerződések egyik előkészítője, majd 1929-1953-ig a Szentszék olaszországi nunciusa. MKPKT. 1324. p. 153 MOL. FM. 66.; Rejtjeltávirat, 1948. október 11. - MOL. RM. 10. ‘54 Annuario Pontificio, 1949/692. >55 MOL. FM. 78. 156 MÓL. FM. 77. >57 MÓL. FM. 77. 158 Annuario Pontificio, 1953/ 777. 159 Annuario Pontificio, 1949/766. 160 MOL. FM. 77. 161 NÉMETH LÁSZLÓ: Mindszenty József és a Santo Stefano Rotondo. (1947-1948.) In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2006/1-2. sz. (továbbiakban: NÉMETH, 2006.) I/183. P­162 Annuario Pontificio, 1949/922. 163 Annuario Pontificio, 1948/49.; MOL. FM. 78. A jelentés az „egyik legjobbolda­libb bíboros” címmel illette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom