Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye

8

Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011)

re.31 Ortutaynak benyújtott tervezetét, amely egy évre felfüggesztette volna az államosítási törvény végrehajtását, Czapik Mindszentynek is elvitte, akitől kérte az iskolakezdéssel kapcsolatos püspökkari körlevél elhalasztását. A bíboros ebbe nem egyezett bele, és így a tárgyalások megszűntek.32

A találkozóra Czapik Gyula 1948. szeptember 9-én csütörtökön utazott fel Budapestre, ahol a déli órákban fölkereste őt Kerkai Jenő és Barankovics István. Czapik közölte velük, hogy Rómába Esty Miklós fogja elkísérni, akinek a vatikáni protokoll alapos ismerőjeként nagy gyakorlata volt a főpapi utazások lebonyolításában.33 Czapik kíváncsian várta a megbeszélést, amelyre este került sor az érsek, Barankovics István, illetve Rákosi Mátyás, Révai József és Marosán György részvételével.34 Rákosi a kormány tárgyalási szándékának kifejezése után ismertette a magyar kormány kívánságait, elsőként a püspökök kinevezésének kérdését. Kijelentette, hogy Rogács Ferenc utódlási joggal felruházott pécsi segédpüspöki kinevezését nem ismerik el, mert Mindszenty politikai hívének tekintik, és a kormány továbbra is fenntartja az 1927-es intesa semplice-t,35 azaz a kormány beleszólási jogát a püspökök kinevezésébe. Végül abban maradtak, hogy a püspöki székek megüresedése esetén az új püspök kinevezése a Vatikán és a magyar kormány külön megegyezésének tárgyát képezné. A második követelés a köztársasági tisztviselői eskü letétele volt, de ennek rendezését is későbbre halasztották.36 Az iskolakérdésben Rákosi kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó visszaadni az összes katolikus iskolát, azonban a kivételezési jog alapján legfeljebb húszat visszaadna, figyelembe véve a püspöki székhelyeket, és hajlandó szerzetesi tanerőt alkalmazni, azonban az utánpótlás engedélyezése nélkül. Rákosi a pénzügyi kérdésben húsz éven át folyósított, ötévenként 25%-kal csökkenő állami hozzájárulást irányzott elő, majd Barankovics kérésére garanciákat adott az egyház szabad működésére és a kötelező hitoktatásra vonatkozóan, ugyanakkor elutasította a politikai napilap engedélyezésére irányuló követelést. A Mindszenty-kérdést ezek után vetette fel Rákosi. Élesen kritizálta a bíboros magatartását, és fenyegetően felvázolta perbefogásának lehetőségét. Az emlékeztető szerint erre az egri érsek határozattan kijelentette, hogy semmilyen Mindszenty-ellenes akciót nem vállal, és vatikáni beszámolóját sem terhelheti Mindszenty-ellenes vádak előadásával. Rákosi ezt tudomásul vette, és annyit kért Czapiktól, hogy ha rákérdeznek majd a kormány Mindszentyvel kapcsolatos álláspontjára, akkor közölje a megbeszélésen

3' MOL. XIX-J-1-V/2-C. tét.

32 MPRKL. Czapik-füzet. Ad nexum No. 3.

33 MOL. FM. 44.

34 MPRKL. Czapik.

35 Intesa semplice (egyszerű megegyezés): a püspöki székek és a tábori püspökség betöltését szabályozó megegyezés a Vatikán és Magyarország között. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Pietro Gasparri bíboros államtitkár tárgyalásainak végeredményeként a felek megállapodtak abban, hogy a Vatikán a kinevezéseket előzetesen megbeszéli a kormánnyal, a kormány magánjellegű és politikai ellenvetést tehet a vatikáni jelölttel szemben. GERGELY JENŐ: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1999. 24-26. p.

36 Pro memoria az 1948. szeptember 9-én lefolyt megbeszélésről. - MPRKL. Czapik.