Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - DISPUTA - Csepregi Zoltán: Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt?

Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt? 159

hagyománynak a genezisét részletesen elemezte Sólyom Jenő és Bottá István, mindezt a 16-17. század fordulóján uralkodó etnikai-felekezeti ellentétekre vezették vissza.24 Kopp azonban nem egyszerűen Dévai és Veit Dietrich barátságára hivatkozva vitte el Nürnbergbe a nyomtatványt, hanem a betűtípusok vizsgálata alapján kötötte az ottani Petreius- nyomdához. Eddig azt hittem, ezek nyomós érvek. Magyarországon legalábbis komoly hagyománya és szakértőgárdája van ennek az eljárásnak az Országos Széchényi Könyvtár RMNy-csoportjában, segédeszközként használható kézikönyv is született hozzá.25 Bernhard szerint azonban nemrég fellelték a mű nyomdai kéziratát a bázeli egyetemi könyvtárban (a könyvtár kézirat-katalógusa 1982-ben írta le26), így vitán felül áll a mű bázeli megjelenése.2? Mintha nagy súllyal esne a latba, éppen hol őriznek 111a egy amúgy teljességgel ismeretlen provenienciájú kéziratot. De ha valakit komoly tépelődésre késztetne a mű „nyomdai kéziratának” felbukkanása (melyet én amúgy a nyomtatvány egyszerű másolatának tartok), megnyugtathatom, hogy Blázy Árpád megvizsgálta a kézirat vízjeleit. A másoló több különböző papírt használt, melyek közül a vízjelkutatás a legkorábbit 1545-re datálja, a legkésőbbit pedig 1567-re (bázeli és Bázel- környéki papírmalmokból).28 A bázeli megjelenés melletti döntő érv ezzel igencsak megrendült.

Luther mint Dévai kritikusa

Bernhard a következőképpen parafrazeálja Luthernek az eperjesiekhez 1544 áprilisában írott levelét: „Luther mégis sajnálattal jelentette ki, hogy Dévai Bíró Mátyás a sakramentarius-ok úrvacsoratanának követője.”29 30 Majd jegyzetben idézi a latin levél közismert, rengeteg kiadásban (magyar fordításban is) hozzáférhető sorait.50 A levélből azonban kiderül, hogy nem

24 SÓLYOM JENŐ: Dévai Mátyás tiszántúli működése. In: Egyháztörténet, 1959. 193-217. p. (továbbiakban: SÓLYOM, 1959.); ill. uez: SÓLYOM JENŐ: Tanuljunk újra Luthertől! Dr. Sólyom Jenő (1904-1976) válogatott írásai. Bp., 2004. 185-212. p. (továbbiakban: SÓLYOM, 2004.); Bottá ISTVÁN: Dévai Mátyás, a magyar Luther. Dévai helvét irányba hajlásának problémája. Bp., 1990. (A Keresztyén Igazság új folyama füzetei 1.)

25 V. ECSEDY JUDIT: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei, 1473-1600. Bp., 2004. (Hungária typographica 1.)

26 Steinmann, Martin: Die Handschriften der Universitätsbibliothek Basel. Basel, 1982. 563. p.

2? Bernhard, 2009. 733., 741. p. (teljesen torz és értelmetlen magyar fordítás); Bernhard, 2010.38., 50. p.

28 BLÁZY ÁRPÁD: Simon Griner (Grynaeus) és Buda (1521-1523) - adalékok a magyarországi reformáció kezdeteihez. In: Studia Caroliensia, 11. 2010. 1-2. sz. 3- 269. p., 162. p.; UŐ: Simon Griner (Grynaeus) és Buda (1521-1523) - adalékok a magyarországi reformáció kezdeteihez. Bp., 2010. 162. p.; TSCHUDIN, WALTER FRITZ: The ancient Paper-Mills of Basle and theirs marks. Hilversum, 1958. (Monumenta Chartae Papyraceae Historiam Illustrantia.) nr. 147., 298.

29 Bernhard, 2009.733. p.; Bernhard, 2010.39. p.

30 Wittenberg, 1544.4.21. LUTHER, MARTIN: Werke. Kritische Gesamtausgabe.