Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - DISPUTA - Csepregi Zoltán: Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt?
Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt? 157 közepétől kezdve fokozatosan erősödő „helvét” hatással számolhatunk, elsősorban a magyar etnikum körében, de később elszórtan a németek között is, mégis feltűnő volna, ha már az 1550-es években az egész polgárság által egyhangúlag támogatott javaslatban (mely többek között a német, magyar és szlovák nyelvű evangéliumi prédikációt szorgalmazta) Kálvin teológiai hatását mutathatnánk ki. Márpedig Bernhard erre tesz kísérletet: „Ez a statútum kifejezetten megemlíti Isten megismerését, és ez annak bizonyítéka, hogy Kálvin teológiája ekkor már ismert volt. Kálvin tanításának az a specifikuma [...]. Ezzel a szemponttal sem Luther, sem pedig Melanchthon nem foglalkozik ennyire centrálisán és átfogóan.”14 Nem akarok senkit arra biztatni, hogy egy-egy bármennyire sajátos kifejezés előfordulásából messzemenő következtetéseket vonjon le. Egy másik magyarországi „protokálvinista”, Wolfgang Schustel már 1531-ben azt írta bártfai híveinek, hogy az embernek Isten ismeretében, azaz istenhitben és Isten iránti szeretetben kell élnie.15 A Selmecbányán 1515- ben adatolt Verbi Divini Minister sem jelenti azt, hogy a városnak ekkor már protestáns papja lett volna (noha néhányan komolyan szeretnék ezt állítani). Az is tény, hogy az ismeret annyira nem központi fogalom Melanchthonnál, hogy már 1521-es Loci-ját ezzel kezdi (a bevezetésben, még az egyes locus-ok tárgyalása előtt, ugyanitt foglalkozik a Szentírással is).16 * Nem állítom, hogy Kálvin ebben Melanchthon tanítványa lett volna, inkább mindkettejük gondolkodásának közös humanista gyökerei vezettek a megismerés szerepének kiemelt bemutatásához. Egyébként ugyanígy jár el, ugyanezt a rendet alkalmazza Dévai Mátyás is magyar nyelvű kátéja be vezetésében,'7 amiről ez Bernhard összefoglaló ítélete: „Vitathatatlan tehát, hogy Kálvin hatással volt Dévaira.”18 De ismerhették a kassaiak Melanchthon tankönyvét? Hogy olvasták-e, nem tudom, annyi biztos, hogy amikor 1546-ban az eperjesi zsinaton csatlakoztak az ötvárosi 14 Bernhard, 2009. 731. p., vö 734. p.; Bernhard, 2010.35. vö. 40. p. 15 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 217281: „Wenn Got, alß er denn menschenn geschaffenn hath, ym gebenn eyn gesecz, dardurch er in gotlicher erkenthnis, daß ist in glaubn unnd lieb gegenn Got, mässig unnd züchtig gegenn ym selbesth unnd dem nägsthenn söl lebenn.“ 16 Melanchthon, Philipp: Werke in Auswahl. Hrsg.: Stupperich, Robert. II/1-2. Gütersloh, 1952-1953. (továbbiakban: MStA.) II/1. 5-8. p.; CR. 21,84-85. Ez a kognitív megközelítés a Loci újabb kiadásaiban egyre inkább erősödik: MStA. II/i. 167-172. p.; CR. 21, 347-348., 603-607. A cognitio-fogalom alkalmazására jó példa a megigazulástan tárgyalása már az 1521-es kiadásban: MStA. II/1. 106. p.; CR. 21,176. >7 DÉVAI, Mat’as: At tiz parantsolatnac ah hit agazatinac am mi at’áncnac, aes ah hit petsaetinec röviden való mag’arázatt’a. Kiad.: SziLÁDY ÁRON. Bp., 1897. (a továbbiakban: Dévai-Káté, 1897.) 3-6. p. [= A2r-3v] 18 Bernhard, 2009. 734. p.; Bernhard, 2010. 40. p. A magyar nyelvű kátéban ifj. Révész Imre is kimutatatta Kálvin 1536-os Institutiojának hatását, de erről a recepcióról, ti. hogy teológiai hatásnak tekinthető-e, ld. Révész összefoglaló véleményét vitacikkem végén.
