Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség 143 ám ez közel sem jelentett „felszabadulást” Márton Áron számára - nevét ezután is ott találjuk a Majláth-Kör előadói között. Az 1933 őszén kitűzött hármas célrendszer - a korabeli iskolarendszer hibáinak, az új iskola elvének, a cselekvési módszernek a vizsgálata és egy olyan tanulmányi program kidolgozása, amelyik a korabeli iskola megszabott tantervében érvényre tudja juttatni az új aktív iskola elveit58 59 -, megvalósításáról szintén György Lajos Státusnak nyújtott beszámolója tudósít: „Szóba kerültek a modern nevelési elvek s megbeszéltettek, hogy ezeket miképpen lehet alkalmazni a mi életünkre és feladatainkra. Ezen kívül az egyes tárgyak didaktikája is megtárgyaltatott a munkaiskola cselekedtető módszere szempontjából. [...] Ez a munka élénk menetben haladt egész éven át hetenként két alkalommal. A hallgatók száma minden esetben 50-60 volt. Az egyes témákat tapasztalt előadók /Rass Károly, Rósz József, dr. Rajka László, Márton Áron, dr. György Lajos/ világították meg,-« majd a hallgatók termékeny eszmecserét folytattak a hallottakról.”60 Ugyanakkor megemlíti azt is, hogy az - időközben útjára indult - Erdélyi Iskola pedagógiai és népnevelési anyaga „sok tanulsággal és útmutatással szolgált a hallgatók érdeklődésének elmélyítésére”. Folyóiratuk tehát a tanárjelöltek tanulmányozásra szánt olvasmányai közé is bekerült. Az ő érdeklődésük fokozására hirdették meg a nevelő iskolai és iskolán kívüli szerepével és a népi szellem nevelésben való érvényesülésével kapcsolatos pályázatokat is (Ezek kiírása az Erdélyi Iskolában is megjelent.). Az 1934/1935-ös egyetemi évben a Pedagógiai Szeminárium a gyakorlati kérdések háttérbe szorítása mellett újra az ismeretközlő előadások tartására helyezte a hangsúlyt, a tagok által választott „több műveltséget!” jelszó valóra váltásának szellemében.61 Az irodalomtörténeti, nemzettörténeti előadásokon kívül újdonságként jelentkeztek a természettudományi csoport (a reálszakos tanárjelöltek) részére szervezett előadásokkal, s szintén újdonságnak számított a minden katolikus egyetemi hallgató számára meghirdetett „önképzőkör” beindítása. Utóbbi keretében főleg a nagy magyar személyiségek (Zrínyi, Széchenyi, Ady stb.) munkásságáról értekeztek. A Szeminárium szakkönyvtárat is létrehozott, és tervet dolgozott ki a végzős hallgatók elhelyezkedésének támogatására. 1933-ban a Pedagógiai Szeminárium munkatervei közé iktatta az értékes és megjelenésre érdemes egyesületek munkája. In: Erdélyi Fiatalok, 1934. 1. sz. 29. p.; Főiskolás Élet. In: Erdélyi Fiatalok, 1934. 4. sz. 133-134. p. 58 Vö.: Körkép a főiskolás kérdésekről az új tanév kezdetén. In: Erdélyi Fiatalok, 1933- 3- sz. 85-86. p. 59 Az ő neveik is visszaköszönnek az Erdély Iskola oldalairól. 60 György Lajos jelentése a Pedagógiai Szeminárium 1933/34. évi működéséről. 1934. augusztus 1. - EKSL. IV. 4/b. 404. d. 2476/1928. alapszám, 1752/1934. 61 Vö. Kelemen Béla titkári jelentése a Majláth-Kör 1934/35. évi munkájáról. 1935. május 26. - EKSL. IV. 4/b. 408. d. 3170/1932. alapszám, 1304/1935. sz.
