Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején

Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség

127

Az 1929-30-as tanévben vezetőségváltás következett: ifjúsági elnök Dsida Jenő, alelnök Nagy Zoltán lett, a főtitkári posztokat pedig Balogh Zoltán, Kékei Béla és Demeter János töltötték be, akik az egyesület „belső, építő céljain kívül a népnevelést és nemzetvédelmet, a székelységet közelről érintő problémák tanulmányozását”6 * is elsőrangú céloknak tekintették. Ezek szem előtt tartásával több alkalommal szerveztek előadásokat a szövetkezetek gazdasági jelentőségéről, a hitelszövetkezetek megszervezéséről, a Katholikus Akadémia, a katolikus sajtó feladatáról stb., illetve az iijúságot közelebbről érintő kérdésekről.? Éves beszámolójukban kiemelték György Lajos prior „fáradhatatlan és önzetlen munkásságát, szervező erejét”, amellyel a katolikus ifjúság szolgálatára állott.8 A Kolozsvári Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szemináriuma9 körüli teendői és a Lyceum-könyvtár vezetése mellett tehát figyelme ott volt a katolikus fiatalokon is, hogy aztán a megfelelő pillanatban még közelebbi munkálkodásba kezdjen körükben.

A következő egyetemi évben a Balogh Zoltán ifjúsági elnök, Száz S. Gerő alelnök, Zsombory László, Boér Richárd és Orbán Endre főtitkárok vezette Szakosztály főképpen az erdélyi magyarság gazdasági (elsősorban szövetkezeti), politikai és kulturális kérdéseiről szervezett szemináriumi előadásokat, s az év során a tagok szociális munkára is vállalkoztak. Külön kiemelendő az a csereelőadás-sorozat, amelyet az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségével kötött megállapodás nyomán tartottak.10 Utóbbi akció jól mutatja, hogy ebben az időben világnézeti kérdések még nem árnyékolták a két csoport kapcsolatát.

Az 1931-32-es tanévtől kezdődően különösen felélénkült a katolikus egyetemi hallgatók egyesületi élete. Ekkortól kapott hangsúlyozottabb figyelmet programjukban a falumunka,11 intenzívebben foglalkoztak az

(továbbiakban: EKSL.) IV. 4/b. 404. d. 2476/1928. alapszám, 282/1933. sz.

6 Erdélyi Fiatalok, 1930. 6. sz. 103. p.

? Vö. Erdélyi Fiatalok, 1930. 2. sz. 31-32.; 3. sz. 48.; 4. sz. 34.

8 Erdélyi Fiatalok, 1930. 6. sz. 103.

9 A felekezetek fölötti Szeminárium György Lajos kezdeményezésére jött létre és az ő igazgatásával működött. Az alig öt évig fennálló intézmény fenntartását a történelmi magyar egyházak támogatták, de - a Keleti Akció fedőnevű program által - jelentős magyarországi támogatásban is részesült.

10 Vö. Erdélyi Fiatalok, 1931.1. sz. 24.

11 „A Szakosztály a falumunkában hivatást vélt felismerni. E hivatás felismerését maguk a tagok juttatják kifejezésre, a Szakosztály e törekvésnek csak keretet állít akkor, amikor ’egy erdélyi magyar falu mai társadalmi, kulturális és gazdasági képének leírására’ szociológiai pályázatot ír ki. [...] A Szakosztály tagjai a faluval való közvetlen érintkezést sem felejtették ki soha a programjukból. Nem akarunk itt beszélni arról, hogy az első főiskolások, akik mint főiskolások a falut tanulmányuk alapjává tették, a Báthori-Apor Szeminárium tagjai voltak: Kekel Béla, Ópra Benedek és Kész Antal. 1928 nyarán három hétig járták a moldvai csángó falvakat s jelentésükből sok olyan meglátás tükröződik elő, amelyek ma - négy évvel a moldvai út után - láttak napvilágot Domokos Pál Péter a moldvai magyarságról irt könyvében. [...] 1930 nyarán Bartha Sándor és Lászlóffy Ernő