Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: A két világháború közötti protestáns egyesületek belépési nyilatkozatainak elemzése
A két világháború közötti protestáns egyesületek belépési nyilatkozatainak elemzése Molnár Sándor Károly Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok között végzett nagy munkát Bütösi János püspök,1 aki 1998. április 18-án a Bethánia csendesnapján Budapesten többek között az alábbiakat mondta: „Másik dolog, amit meg akarok veletek osztani a következő: a Bethániának az én időmben az volt a vonzó ereje, hogy a keresztyén igényekben nem alkudott. Én azért lettem a Bethánia Szövetség tagja, mert pl. az SDG-ben volt táncolás, nagy nótázás, meg minden... A Bethánia viszont megmondotta, hogy vagy Krisztusban akarsz élni, vagy ne is csatlakozzál hozzánk. De egy hiányosságot mindig éreztem, hogy nekem az SDG-be, meg nem tudom hova kellett mennem azért, hogy a népemnek a dolgát felelősségteljesen hordozzam. Alcsútra eljöttek megtérni, Szárszóra meg elmentünk a szolgálat útjait megkeresni a népünk számára.”2 Plasztikusan mutatja be az egykori, tehát a két világháború közötti ifjúsági egyesületek közötti különbséget. Az előadó szájíze szerint formálta mondanivalójának lényegét. Úgy tűnik ebből az idézetből, hogy a Bethánia és az SDG között a legnagyobb különbség a „táncban,” a „nagy nótázásbán”, de legfőképpen a „meg minden...’’-ben volt. Sajnos már nem lehet megkérdezni a visszaemlékezőt arról, hogy mit értett, tapasztalt vagy vélt a befejezetlenül hagyott gondolaton. 1 Bütösi János (Nyírgyulaj, 1919. december 18. - Selton/Connecticut USA, 2010. július 12.) református lelkész, teológiai tanár, püspök. Középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karán tanult. Később Munkácson volt segédlelkész, ezt követően a Bethánia CE Szövetség utazó lelkész-titkára volt. 1948-ban kapott ösztöndíjat az USA-ba, ahonnan már nem térhetett haza az akkori körülmények között. 1950-től több amerikai református gyülekezetben szolgált. Mindeközben 1962-ben a Pittsburgh-i Egyetemen doktori fokozatot szerzett. 1967 és 1985 között három cikluson keresztül az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Egyházkerületének volt a püspöke. 1991-ben a Magyar Református Világszövetség elnökének választották meg. 1990-ben a Debreceni Református Teológia Akadémia díszdoktora, majd ugyanott 1991 és 1998 között a Missziói és Felekezettudományi Tanszék vezetője lett. Munkásságát 1998-ban a Debreceni Református Kollégium Szenczi Molnár Albert díjjal ismerte el. Főbb művei: Church Membership Performance of Three Generations in the Hungarian Reformed Churches of Allegheny Conty (1961); Tévtanítások pergőtüzében. (1994); Hatvankét nap a Föld körül. (1994); A missziológia, mint teológiai tudomány. (1995);, Diaszpóra a nemzet szolgálatában. (1996); „Praise the Lord, o my soul”. Autobiography of John Butosi. (2007) 2 BÜTÖSI JÁNOS: Ébredés - Egyház - Egyesület a „felette nagy titok” fényében. Bp„ 1998. 54- P-
