Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - DISPUTA - Őze Sándor: Még egyszer a ferencesekről. Válasz Szabó András: A magyarországi reformáció kezdete és az átmeneti korszak a reformátorok életútjának tükrében című cikkére
Még egyszer a ferencesekről 129 Kopácsi István (?-?) Neve alapján délvidéki, ferences szerzetes a szántói kolostorban. 1535-ben Bécsben, 1542-ben Wittenbergben tanul. Időközben Siklóson tanít. Erdődön, Nagybányán, majd Sárospatakon a Perényiek szolgálatában vállal lelkészi állást. Itt, majd a helvét irányhoz csatlakozása után a gömör-kishonti egyházmegyében lesz esperes. 1568 körül hal meg. Szkhárosi Horvát András (?-?) Neve alapján délvidéki. A váradi ferences kolostor tagja. 1542-49 között Tálya reformátora. Erős szociális tartalmú katolicizmuselle- nessége a török veszély apokaliptikájával párosul. Szegedi Kis István (1505-1572) A szegedi ferences iskolából indul, az ugyancsak ferences központú Gyulán illetve Lippán tanítóskodik. 1535-től Bécsben, illetve Krakkóban tanul, majd 1543-tól Wittenbergben. Csanádon és Gyulán tanít. Ezt követően Cegléden, Mezőtúron, Temesváron fordul meg. 1552-től Tolnán, majd Laskón és Kálmáncsehiben irányítója a Dél- Dunántúl protestánsainak. 1561-63 között török fogságot szenved. Püspökké választják, majd Ráckevén él. Európai jelentőségű teológiai munkájában, a Loci communesben idéz Bonaventurától, amely ferences iskoláztatásának emléke. Szegedi Lajos (7-1587) Szegedi születésű ferences szerzetes. 1525-től Krakkóban, majd 1541-től Székesfehérváron tanul, majd Bécsben tanít. Ezek után Krasznára, Désre, Kolozsvárra, Tordára kerül. A felekezetváltások során végül unitárius lesz. Szegedi Gergely (7-1566) Szegedi születésű. 1556-ban Wittenbergben van. 1557-től Debrecenben működik. A debreceni reformáció irányítójaként erős török veszélytudatot is hirdet. Szegedi Lőrinc (?-?) Szegedi ferences iskoláztatás után 1567-ben megy Wittenbergbe. Theophania című drámája révén híresül el. Békésen , mjad Szatmáron és Abaújszántón működik. Tövisi Mátyás (?-l55i) Neve alapján a jelentős ferences kolostorral bíró erdélyi város szülöttje. 1545-48 között Tolna reformátora. Nevén kívül semmit nem tudunk róla. 1546-49-ben Wittenbergben tanul, majd ismét Tolnán működik. Eszéki Szigeti Imre Eszéki születésű. A tolnai iskola reformátora a 30-as években. 1544-ben innen megy Wittenbergbe, majd Kálmáncsehibe, majd Vörösmartra. 1549-1552 között a tolnai iskolát irányítja. Eszéki István (?-?) Sztárai Mihály utódja 1558-tól 1565-ig Tolnán. 1557-ben Wittenbergben tanul.
