Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
104 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) személyek is végeztek prédikátori tevékenységet. Külön felrótták Köpének, hogy a SZÉT írásban közölt álláspontja ellenére Ösküben szabadban tartott keresztséget anélkül, hogy az igazolvány erre a helyre szólt volna. Budapesti lakásvásárlása is több szabálytalanságot tartalmazott. Az ötéves budapesti tartózkodást úgy játszotta ki, hogy egyik gyülekezeti tag nevére vásárolta meg a lakását. Súlyosbitotta helyzetét, hogy az egyház pénztárából e célra 30 ezer forintot vett fel az ÁEH előzetes engedélye nélkül. Továbbá először a lelkészi igazolványát a SZÉT írásos megkeresésére sem volt hajlandó visszaszolgáltatni, illetve hitéleti tevékenységét ezután is folytatta.?2 A fenti szabálytalanságok csak ürügyet jelentettek Köpe eltávolításához. A SZÉT elnöke néhány évvel később ennél sokkal súlyosabb szabálytalanságo(ka)t követett el a tagegyházak kárára, amelyről a BM és az ÁEH is tudott, mégis a tisztségében maradhatott.?3 Köpe bukásának okát abban láthatjuk, hogy állami kapcsolatainak erejét túlértékelve került szembe a SZÉT befolyásos személyiségeivel. Támadási felületet jelentett, hogy ellenfelei szerint az Élő Isten Gyülekezetén belül az ún. „eksztatikus irányzat” képviselői közé számított, és az ÁEH szerint a „közeli világvégével, az istentelenség elleni harc demagóg szólamaival fanatizálja tagjait”.?“* Okot szolgáltatott eltávolításához dekonspiratív magatartása is, amellyel az ÁEH-t úgy tüntette fel, „mint a Rendőrség elgondolásainak végrehajtó szervét”.?r> Ez pedig sértette a Hivatal érdekeit. A SZÉT döntését követően Köpe 1967. október 10-én találkozott a rendőrtiszttel. Bár személyét illetően a BM Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság és a központi alosztály között nézeteltérés volt, mégis a rendőrtiszt, igazodva az országos szintű állami szervek irányelveihez, azt javasolta Köpének, hogy teljesen maradjon háttérben, és semmilyen vonatkozásban ne aktivizálja magát. A rendőrség részéről a baj gyökerét nem a velük folytatott kapcsolatban látta, hanem abban a tényben, hogy ez többek részéről híresztelés tárgya lett. Ez pedig sem neki, sem pedig állami vonatkozásban nem kedvező. Feladatot már nem is adott neki.?6 Eközben az ÁEH jóváhagyta a SZÉT döntését, amelynek ügyvezető igazgatója közölte vele, hogy gondoskodjon magának munkahelykiderül, hogy az országos vezetés tudtával látogatott meg más gyülekezeteket vezetőtársaival együtt például rendteremtés céljából (például Bicskén). ?2 SZÉT plenáris ülésének jegyzőkönyve (1967. szeptember 28. - Szigeti Jenő gyűjteménye) ?3 Palotay Sándor az ingatlan és gépkocsi ügyletei miatt 1973-ban csak az adventistáknak 1,065 millió forinttal tartozott, amiről a belügy és az ÁEH is tudott, mégsem kellett a tisztségétől megválnia. ÁBTL. 3.1.2. M-40918/5. „Szaniszló Pál” 251-2543. p. ?“* 1967. november 24-én írt Feljegyzés. MÓL. XIX-A-2i-d-oo28-2/i967. 42. dob. ?5 1967. november 24-én írt Feljegyzés. MÓL. XIX-A-2i-d-oo28-2/i967- 42. dob. ?6 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 180. p.
