Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Forgó András: Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen
Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen 45 Stratimirovics István karlócai érsek, Joanovics József verseci püspök, Popovics Dionisius budai püspök és Joanovics Vidák Péter károlyvárosi püspök. De ők sem a katolikus klérussal együtt, hanem a felsőtábla tagjait felsoroló lista legvégén, Maries Lajos, Horvátország felsőtáblai követe után szerepelnek.?s Az ezt követő országgyűléseken, 1807-ben, 1808-ban és 1811-12-ben a listák ismét nem tüntetnek fel egyetlen ortodox püspököt sem.?6 József nádor pedig 1806 júniusában, Bécsben kelt egyik jelentésében az ortodox klérus kapcsán megemlíti, hogy az idő szerint két ügy miatt elégedetlen az ortodox főpapság, ezek egyike a be nem töltött püspöki székek kérdése, a másik pedig az a tény, hogy nem biztosították számukra az országgyűlési ülés- és szavazati jogot, és emiatt tekintélyük csorbát szenved.?? Az, hogy az országgyűlés nem rendezte az ortodox püspökök ülésjogának kérdését, egyértelműen annak a következménye, hogy a rendek ismételt kérése ellenére az uralkodó az 1792-es országgyűlést követő évtizedekben nem tűzte a diéta napirendjére az 1791. évi 67. törvénycikkel kiküldött rendszeres bizottságok reformjavaslatait, az úgynevezett operátumokat. A közpolitikái ügyeket, így az országgyűlés reformját kidolgozó bizottság ugyanis több ízben foglalkozott a diéta összetételének kérdésével, az egyházi rend kapcsán megemlítve, hogy az ortodox püspököket az 1792. évi 10. törvénycikk alapján megilleti a ?s Naponként-való jegyzései az i8osdik esztendőbe[n] felséges második Ferencz Római császár, Magyar, és Cseh ország’ koronás királya által Po’sony’ szabad királyi várossában mindszent havának lßdik napjára rendeltt Magyar Ország Gyűlésének, mellyek eredet-képpen magyar nyelven írattattak, és az Ország Gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordíttattak. Pozsony, é. n. X. p. Egyébként az itt olvasható listán feltűnően kevés katolikus püspök szerepel. Uo. VIII. p. ?6 Felséges első Ferentz austriai császár, Magyar és Cseh Ország koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének jegyző-könyve, melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az Ország’ Gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordíttatott. Pest, 1807.; Felséges első Ferentz austriai császár, Magyar és Cseh Ország koronás királlyától Po’sony szabad királyi városába 1808-dik esztendőben, Kiss- Asszony havának 28dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének jegyző könyve, melly eredet-képpen magyar nyelven íratott, és az Ország’ Gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordíttatott. Pozsony, 1808.; Felséges első Ferentz austriai császár, Magyar és Cseh Ország koronás királlyától Po’sony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, Kiss- Asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének jegyző könyve, melly eredet-képpen magyar nyelven íratott, és az Ország’ Gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordittatott. Pozsony, 1811-1812. 77 József nádor felterjesztése a magyarországi hangulatról és az eszközökről, amelyekkel azt meg lehetne javítani. 1806. [június, Bécs]. József nádor iratai. S.a.r.: Domanovszky Sándor. II. k. 1805-1807. Bp., 1929. (Magyarország újabbkori történeti forrásai) 530. p.
