Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - DISPUTA - Őze Sándor: Még egyszer a ferencesekről. Válasz Szabó András: A magyarországi reformáció kezdete és az átmeneti korszak a reformátorok életútjának tükrében című cikkére
128 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) krakkói egyetemre” (Őze, Zoványi), adat nincs! Huszár Gál - „talán szerzetes is” (Őze) Őze ezt írta: Ozorai Imre (?-?) Ozoráról származik, katolikus papi pályára készül, szerzetes volta is feltételezhető, a ferencesek által kedvelt krakkói egyetemen tanul. Majd Wittenbergből tér haza és reformátorként működik az 1530- as években Békés, Bihar, Zaránd megyében, a Drágffyak pártfogásával vitairatot jelentet meg az Antikrisztus ellen, amelyben a katolicizmussal szemben már a török is veszélyként szerepel. Dévai Bíró Mátyás (1500-1545) A rend tagja. Budai és krakkói tanulmányévei után a valamikor szintén ferences szerzetes, katona, érsek, Tömöri Pál udvari papja, majd Wittenbergben tanul, innen a reformáció híveként tér haza. A következő években Kassán, Budán, Pozsonyban, Sárváron, Váradon fordul meg Nádasdy Tamás, Perényi Péter, Drágffy Gáspár, Serédi Gáspár környezetében. 1545-ben hal meg mint debreceni lelkész. Abádi Dinper Benedek 1533-ban Krakkóban tanul, majd 1535-ben a sárvárújszigeti nyomdában Dévai Orthographiájának nyomtatója. Nincs adatunk sem ferences, sem délvidéki múltjáról, de wittenbergi képzése (1543- 44) után Szegedre megy, ahol rögtön a ferencesekkel kerül vitába, melyet a török főhatóság az ő javára dönt el. Az eset azt sejteti, hogy mind a ferencesekkel, mind a törökkel kapcsolatban rendelkezett már ismeretekkel. Sztárai Mihály (?—i575) Drávasztárán születik. Ferences szerzetesként Padovában tanul. 1544-től Laskón már a reformáció híveként lép fel. Baranyában, Szlavóniában, Tolnán működik. A hódoltság mellett Gyulán tűnik fel még Kerecsényi László kapitánysága alatt, majd Sárospatakon a Perényi-udvarban, és életét a pápai katonák papjaként fejezi be. Gálszécsi István (?-i543) Ferences szerzetesi iskoláztatás után 1524-ben Bécsben, 1527-ben Krakkóban találjuk. Majd 1528-ban itthon a ferences kultúrájú Abaújszántón működik, ekkor még valószínűleg szerzetesként. 1542-ben űzi el Abaújszántó lakossága a ferenceseket. 1533-ban Wittenbergben van, majd Gálszécsen és Gyulán prédikátor. Megjegyzendő, hogy Gyula eredetileg szintén ferences központ volt. Batizi András (1510-?) Abaújszántón Gálszécsi tanítványa, akinek hatására 1528-30 között tér át még a ferences időben. Majd Sátoraljaújhelyen és Szikszón él. 1542-ben Wittenbergbe megy. 1544-ben Tokajban, majd Szatmár vidékén működik.
