Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása 97 kát, 250 töltényt, egy golyószórót a hozzá tartozó két golyószóró dobbal, és 500 darab gránátot átvett/4 A fegyver-ellátmány biztosítása folyamatos volt. Ezt igazolja, a III. századnak három nappal később kiadott 81 puskáról és azok sorszámáról készült pontos feljegyzése.« Ebből igazolást nyer, hogy a P. Vezér Ferenc által irányított és később megalakított polgárőrség nem azonos ezzel a polgárőrséggel. A levéltári dokumentumok ezt egyértelműen tanúsítják. P. Vezér Ferenc kétséget kizárólag ismerte ezt az állományt, mivel a pálosszentkúti tanyavilág Kiskunfélegyházához tartozott, de nem volt hozzájuk semmilyen köze. Összegezve tehát, kétféle polgárőrségről beszélhetünk. Az első 1944. október 17-én kezdte meg tevékenységét. Ezt a véderőt még az oroszok bevonulása előtt hozták létre. Tevékenysége főként a nyilasok időszakára tehető. Ők voltak a P. Bolyós által is megemlített „hős védők”. Akiknek feladata, a közigazgatásban keletkezett interregnum áthidalását szolgálta és civilekből szervezett fegyveres alakulatként működtek. A másodjára megalakított polgárőrség már Pálosszentkútra korlátozódott és ennek lett a vezetője P. Vezér Ferenc. Megalakítására az orosz csapatok bevonulása után került sor. A két különböző időpontban és céllal életre hívott szervezetben ennek ellenére lehetett kontinuitás a személyi állomány egy részének tekintetében. A polgárőrök vezetőjeként P. Vezér megpróbált gátat szabni az orosz katonák és katonaszökevények garázdálkodásának, illetve bizonyos rosszakaratú nőknek, akik az oroszokat kihasználva „saját fajtestvéreiket” is kirabolták/«6 A pálosszentkúti Historia Domus 1944. december 13-hoz köti, amikor P. Vezér, mint rendőrfőnök 60 polgárőr parancsnokságát elvállalta. „Népéért vérét is örömmel ontja.”67 P. Homonnay megjegyzi, hogy a „Polgárőrség védekezése folytán szovjet katonák is meghaltak”, de rendtársa csak két hétig töltötte be ezt a vezető funkciót/8 Ez nyilvánvaló tévedés, vagy a történtek finom retusálása, de az igaz, hogy P. Vezér 1945. január 1-én le szeretett volna mondani. Azonban erre nem került sor a körülmények miatt/« Úgy érződik, mintha P. Homonnay tudna az ott lezajlott eseményekről,* 55 56 57 * * 60 és ezért csökkenteni szeretné P. Vezér felelősségét vagy szerepét. Az egykorú, hiteles tanúk beszámolói arra 5« BKMÖL. V. 175. b. 24111 / 1944. 55 BKMÖL. V. 175. b. 24141 / 1944. 56 Historia Domus Szentkútiensis, 1940-1949. (továbbiakban: Historia Domus.) 1944. december. S. p. 57 Historia Domus. 1944. december. s8 Homonnay. 6. p. 5« ÁBTL. 3. 1. 9. 96674 / 3 (Az oldalszámozás nélküli napló mellékletként csatolva.) „Délután feleskettem rendőreimet és felbuzdítottam. Majd lemondtam, mert amúgy is igen sok a dolgom. De rendőreim ezen összevesztek. Úgy látszik, ismét át kell vennem az irányítást.”; Balogh-Szabó, 2002. 37-38. p. 60 Mint ahogy erre találunk utalásokat a „Pálosszentkút és a pálosok története 1944-től 1951-ig” c. kéziratában.
