Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - RECENZIÓK - Fazekas Csaba: Miklós Péter: Vallás, politika, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok
Recenziók 163 amelyet a kötet szerkesztésekor már közlésre elfogadtak, de csak később látott napvilágot.3 Miklós Péter érdeklődésének homlokterében egyértelműen a 19- 20. századi egyháztörténeti folyamatok állnak, ennek ellenére három tanulmányt is szentelt a kötetben korábbi korszakoknak. Jó érzékkel dolgozta fel a középkori magyar szentek (Szent Imre, Szent Margit) legendáinak egy-egy speciális vonatkozását, valamint külön írást szentelt Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatai elemzésének. Korábbi kötetében is foglalkozott egy írás Újszentiván községgel, ezt a mostaniban a település felekezeti összetételének bemutatásával folytatta. Összesen hat cikke foglalkozik könyvismertetéssel, a recenzált művek témaválasztása is jellemzi a szerzőt: a fontos, 19-20. századi egyháztörténeti munkák, forráskiadások mellett észre lehet venni a szegedi illetőségű alkotók művei iránti kiemelt érdeklődést is. Recenzióit a művek egyszerű bemutatásán túl kritikus szemléletmód, szakmailag messzemenően korrekt vitakészség és az eredeti elolvasására való érdeklődés felkeltése egyaránt jellemzi. Több tanulmány foglalkozik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyháztörténeti kérdéseivel (A katolikus egyház Szegeden 1848/49-ben, A szegedi katolikus egyházi beszédek nemzetfelfogása 1848/49-ben), továbbá érdekes írások olvashatók az 1879. évi nagy szegedi árvíz - irodalomtörténeti adalékokat is felvonultató - egyházi dokumentumaival, a 19. századi katolicizmus kiemelkedő szegedi alakjával, Oltványi Pállal, sőt a dél-alföldi népi építészet egy vonatkozását ismertető néprajzi kérdéssel stb. kapcsolatosan is. A 20. századi témájúak közül különösen foglalkoztatta a szerzőt Balogh István politikai pályakezdése és szegedi kötődése, de a Mindszenty József életútját adatoló forrásközlés, illetve a hódmezővásárhelyi katolikusok 1945 utáni megpróbáltatásait bemutató tanulmányok is kiemelkedőek. A változó teijedelmű, így értelemszerűen eltérő mélységű írások közös jellemzője az egyaránt alapos, forrásközpontú megközelítés, illetve a szerző világos, jól követhető, olvasmányos stílusa. Ha röviden akarunk Miklós Péter kötete kapcsán összegző megállapítást megfogalmazni, elsősorban a szerző szemléletét kell méltatnunk. A helytörténet művelése tolmácsolásában távolról sem jelenti lokális jellegű kérdések aprólékos boncolgatását, erőltetett részletezését - épp ellenkezőleg. A szerző - azon túl, hogy elmélyíti a Szeged-környéki olvasók lokálpatrióta érzéseit - példamutatóan kezeli a helytörténet mások által fel nem tárt dokumentumait, azokban minden esetben képes az országos jelentőséget megszólaltatni, felmutatni, alapvetően új információkkal gazdagítani a 19. és a 20. századra vonatkozó egyháztörténeti ismereteinket. A kisebb forrásközlések melletti alaposabb írások egyaránt mutatják, hogy a szerzőt jellemzi a monografikus szem- 3 3 Miklós Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Dél-Magyarország. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok - Studia Historica. 10. köt. Szeged, 2007.
