Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása
A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása 67 tak a világi hívek is. Hozzájárulásuknak köszönhetően az alapítvány tőkéje hamar 160 000 koronára szaporodott.s A püspök terve az volt, hogy visszahívja a jezsuitákat Pécsre, számukra rendházat alapít, s az internátus vezetését rájuk bízza. Zichy püspököt a jezsuiták melletti választásában egyrészt az motiválta, hogy tanulóéveit maga is a jezsuiták kollégiumában töltötte Kalksburgban, s hálával emlékezett meg az alapos nevelésről, melyet a Jézus Társasága iskolájában kapott. Másrészt pedig, hogy püspöki székvárosának hitéletében és művelődésében egykor igen jelentős szerepet játszottak a jezsuiták.* 5 6 * 1909 elején meg is kereste az osztrák-magyar provinciálist, P. Schwaerzlert, aki azonban visszautasította, mivel a jezsuitáknak szerinte nem lenne elég emberük az intézet működtetésére. Ezenkívül a provinciális nem is kívánt magyarországi alapításokban részt venni, mivel az osztrák-magyar rendtartomány szétválasztása akkor már küszöbön állott. Annyit ígért, hogy a 1909 tavaszára tervezett utazása alkalmával, melynek során tartománya déli részeit látogatta volna meg, Pécsett felkeresi a püspököt a tervek alaposabb megbeszélése végett. Ez az utazás azonban elmaradt.? A püspök kezdetben csak egy internátus és egy jezsuita rezidencia alapítását tervezte. A kollégium, vagyis olyan intézmény, mely gimnáziumot, internátust és rendházat is magában foglal, alapításának ötlete egy karlsbadi pihenés alkalmával merült fel. Zichy Gyula P. Pámer László és Mosonyi Dénes pécsi kanonok társaságában szabadságát töltötte Karlsbadban. A püspök azon szándékáról beszélt, hogy jezsuita rendházat és a rend kezelésében lévő internátust kíván alapítani Pécsett. Mosonyi kanonok más véleményen volt: „Ne rezidenciát alapítson, méltóságos úr, hanem egy egész kollégiumot a kalksburgi mintájára, melyet annyira szeret.” A püspök véleménye szerint azonban ez igen nagy nehézségekbe ütközne. Mosonyi és Pámer azonban igyekezett elhárítani a püspök aggályait, és meggyőzni őt. A püspök és Pámer8 9 a későbbiekben már a kollégium alapításának tervein kezdtek munkálkodni.« A püspököt terve módosítására késztette az is, hogy időközben s PPL. Acta fundationis. i/fund. Az adományozó levelek és az adományokról szóló átvételi elismervények olvashatók: PPL. Pius internátus számadásai. 5 Hegedűs László: A „Pius”. Kollégium a Mecsek alján. Pécs, 1991. (továbbiakban: Hegedűs, 1991.) 5. p. Pécsett a rend először 1615-ben telepedett meg, s 1687-től iskolát is tartottak fenn. Gimnáziumuk a mai Nagy Lajos Gimnázium épültének Széchenyi térre néző részében működött 1773-ig, a rend feloszlatásáig. Ennek az iskolának tanára volt Faludi Ferenc és Pray György is. z PPL. Acta fundationis. i/fund. 8 Pámer azért tudott hasznos szakértő tanácsaival a püspök segítségére lenni, mert ő maga a kalksburgi kollégium tanára volt a magyar növendékek vezetőjeként. Mecsek Alján. (A pécsi Pius-Kollégium lapja), 1935- február 1. 11. P9 Petruch Antal SJ.: Száz év a magyar jezsuiták múltjából. (1853-1950) II. rész. Az önálló magyar rendtartomány. (1909-1950) Kecskemét, 1994. (továbbiakban: Petruch, 1994.) 54-55. p.
