Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Kara Anna: Takács Menyhért prépost utasítási a próbaéves és gyakorló rendi tanároknak (1912)
Takács Menyhért prépost utasításai a próbaéves 123 veltség formái között alkalmazandó a felvilágosítás, helyesbítés, a jóvátétel, de soha sem az egyoldalú megtorlás szándékával. A vezető tanár gondja lesz az érvényben lévő Középiskolai Rendtartás minden egyes pontját a vezetésére bízott gyakorló tanárnak megmagyarázni; az azokban rejlő paedagogiai szellemet megismertetni s rámutatni arra, hogy a Rendtartásban felsorolt és megengedett fegyelmezési eszközök alkalmazása is nagy tapintatot, óvatosságot és következetességet feltételez. A Rendtartás által meg nem engedett fegyelmi eszközökhöz nyúlni azonban soha sem szabad. Az iskolai fegyelem fenntartásának legjobb eszköze az érdeklődést folyton ébrentartó, a tárgyhoz alkalmazkodó és gondosan előkészített tanítás. Ennek biztosítása mellett csend- és rendzavaró illetlenség nem fordul elő. Óvakodjék azért a tanár a tanulók folytonos figyelmeztetésétől és rendreutasításától, a sűrűn használt kifogásoktól és elégedetlen észrevételektől, mert az efajta zsémbelésnek nem figyelem, hanem únottság és általános figyelmetlenség lesz a következése. A rendi tanár paedagogiai korrektsége leginkább tetteiben nyilvánúl. Nemcsak az intézeti igazgatóknak, de a vezető tanároknak is hivatásos feladata, hogy a gyakorló tanárok paedagogiai cselekedeteit és egész magaviseletét bölcsen irányítsák. Ezek között legfőbb szerepe van a tanárok mély vallásosságának és papi buzgalmának. Vallási kötelességeinket nem szabad tehernek tekintenünk. E téren a tanár nem lehet eléggé pontos, eléggé példaadó. Mindazon isteni tiszteleteken és vallásos szertartásokon, ahol az ifjúság testületileg jelen van, minden tanárnak jelen kell lenni kivétel nélkül; csak betegség, vagy más nagyon komoly akadály mentheti fel a paptanárt ezektől, közönséges elfoglaltság, vagy kényelmi szempont soha. Az elmaradozás, vagy az isteni tiszteleteken való közömbös, áhítat nélküli részvétel nemcsak a tanuló iíjúságra, hanem a kath. közönségre is destructív hatással van. Tanítói és nevelői munkánk egész folyamatában papi jellegünknek és vallásos érzületünknek kell előtérben állania, e nélkül nincs mit keresnünk a katholikus paedagogia munkásai között. Az intelligencia, a tudás, a kultúra a keresztény paedagogiának nem végső céljai, hanem eszközei csupán, hogy velők és általok igazi jellemeket, becsületes, jó keresztényeket nevelhessünk Istennek és hazának. Minden rendi tanár készséggel vesse magát alá igazgatója vezetésének és rendelkezésének s a testület közös munkájából derekasan vegye ki a maga részét. A tanácskozmányokonss igyekezzék okúlást szerezni, a maga tapasztalatait és véleményét szerény és udvarias formában adja elő. A maga felfogását készséggel rendelje alá egy magasabb és sok tapasztalaton alapúló testületi korrekt felfogásnak. Legyen a tanártestület rendi közszellemének okos és szerény képviselője. Ápolja a tiszta és önzetlen kartársi érzületet felsőbbsége iránt való engedel- 55 55 Takács Menyhért 1901-ben vezettette be a gimnáziumokban és a Norbertinumban a havi tanári értekezleteket, melyek jegyzőkönyveit magához rendelte.
