Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek

74

Egyháztörténeti Szemle Xl/4 (2010)

keknek, hogy P. Kajetán szigorúsága ellentétes a magyar mentalitással. Ennek következtében többen elhagyták a rendet. Egy évvel később P. Szabó is követte példájukat.* 106 Az új pécsi házfőnök P. Galambos Kálmánt is magával vitte, hogy a tapasztalt és érettebb korú magyar atya személyes életpéldájával segítse a novíciátust. A nehézségek ellenére a kolostor működött. 1935. július 25-én 5 kispap és 2 segítő testvér kezdte meg a novíciátust. Az ősz folyamán még 3 kispap érkezett a rendbe, így 12 novicius volt a régebbiekkel együtt. 1935 novemberében megtörtént az új templom alapkőletétele. A szilárd akarat, az erős elhatározás, és 250 ezer pengő garantálta, hogy Zichy Gyula kalocsai érsek 1937 pünkösdjén megtarthatta a templomszentelést.10? A pécsi újonc, illetve tanulmányi ház ezután folyamatosan biztosította az utánpótlásképzést.

!937-ben a pálosok kérték Serédi Jusztinián hercegprímást, hogy a budajenői és telki apátságok birtokait kaphassák vissza. A 2000 holdnál nagyobb birtoktestek jelentős anyagi erőt biztosítottak volna. Ezt a hercegprímás nem tartotta lehetségesnek, mivel ehhez a legfőbb kegyúrnak, a királynak a hozzájárulására lett volna szükség.108 Az első bécsi döntést követően P. Besnyő és Pfeiffer Gyula ismét kérelemmel fordult Magyarország első egyházi méltóságához. A visszacsatolt területen fekvő máriacsaládi kolostort kérték a rend részére. Utaltak Scitovszky hercegprímásnak 75 évvel korábbi adományára, amelyet akkor csak a megfogyatkozott tagok miatt kényszerültek visszaadni.109 Kérelmük nem talált meghallgatásra, a hercegprímás ellenezte ügyüket. Pfeiffer Gyula ezért Zichy kalocsai érsek közbenjárását kérte a kolostor és templom visszaadásának kieszközlésére.110 A pálosok nem mondtak le egykori tulajdonukról. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert is megkeresték jogorvoslatot remélve.111 Figyelemfelkeltőek ezek a beadványok, mert az „új hajtásnak” gyarapodó taglétszámát igazolják.

Herceg Lónyay Elemér felajánlotta medgyesi kastélyát 1932-ben, hogy ezzel segítse a pálosok visszatelepítését. Átvételére nem került sor, mivel a birtok Szatmár vármegyének románok által megszállt területén helyezkedett el. A magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulását megelőzően Pfeiffer Gyula már felvette a kapcsolatot a kalocsai

sejével isaszegi káplánnak nevezte ki. 1940 és 1952 között Lászlófalván plébános. 1952 és 1956 között a veszprémi egyházmegyében teljesít szolgálatot. Ezt követően Vecsésre helyezték plébánosnak, ahol 1958-ig látta el munkáját. Ekkor helyezték Pestszentlőrincre, a Mária Szíve plébániára.

106 Vö. Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, (továbbiakban: VPL.) I. 1. e. 2879/1935. Disp. ad Isaszeg Capellanus.; VPL. I. 1. e. 5627/1936. Szabó József az egyházmegye kötelékébe felvételt kér.

107 Vö. Zembrzuski, 1947. 28-65. p.

108 EPL. 2027/1939. Pálosok. A budajenői és a telki apátságokat kérik vissza.

109 EPL. 4742/1938. Pálosok Mária-család című birtokot kérik.

110 KFL. 1.1. a. 1939. január 12.

111 KFL. 1.1. a. 1939. május 25.