Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban

32

Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010)

A fenti kérdések mellett az egyházmegyei zsinat első munkanapján sor került egy olyan kérdéskör tárgyalására is, amelyet meghívó levelében a megyéspüspök a státus-gyűlési munkálatokon már fel akart dolgozni, de amelyről végül csak az egyházmegyei zsinaton tárgyaltak, egészen röviden. Ez, a magyar püspöki kar által javasolt tárgyalási téma a „Catholicum Institutum alakítása, jó és olcsó könyveket kiadó társulat pártolása és terjesztése” volt. Ennek kapcsán a zsinatoló atyák megfogalmazták, hogy elvileg pártolják, kifejezve, hogy sürgető feladatnak tartják a Bibliának, s főleg az Újszövetségnek jegyzetekkel ellátott olcsó magyar kiadását. Ugyanakkor az egyházi lapnak biztosítása kapcsán rámutattak arra, hogy szükséges, és a Catholicum Institutum hivatott ezt a kérdést rendezni. A jegyzőkönyv tehát elég röviden foglalja össze a kérdést. Ez magyarázható természetesen az időhiánnyal is, de e kérdésnek megfelelő előtörténete is volt. Az egri érseknek beküldendő kivonatból kiderül,6* hogy a „Catholicum Institutum, úgy mint az a Religio és Nevelésben tervezve volt [kiemelés tőlem - T.Zs.], pártoltatik”.65 Vagyis a kérdéssel kapcsolatosan nem volt annyira felületes a döntés, mint ahogy azt Forster Jánosnak a kérdésről írt könyve kissé ironikusan jellemzi: „Ezek hát a zsinatnak egyházirodalmi alkotásai és elhatározásai volnának”.64 65 66 A Religio és Nevelés 1848. április 20-án megjelent 32. száma részletesen kitért a Katolikus „Institutum” ügyének tárgyalására.6? A cikk szerzője mintának az 1840. február 19-én pápai bréve által megerősített angol katolikus „szerkezetet”68 tekinti, amely tulajdonképpen egy vegyes, világiakat és egyháziakat magában foglaló társaság. A szorosan vett egyházi ügyeket természetesen nem ez a társaság, hanem a püspök, illetve az egyházjogi előírásoknak megfelelően a zsinat tárgyalhatná. Csupán más jellevédelmét s rendezését kezeiből kibocsátani méltóztatott, s miután a független magyar minisztérium alakításával a királyi Helytartó Tanács megszűnvén annak osztálya is, mely fölséges Urunknak, mind apostoli király és egyházi fővédnök kegyes meghagyásából és annak nevében a vallási és iskolai ingó és ingatlan javait kezelte, végkép megszűnt; a vallás és iskola pénztárt s azok minden ingó s ingatlan javait, melyek egyházi és világi katholikusok adományai, hagyományai, és megszüntetett kolostorok vagyonaiból keletkezvén egyedül a magyar katholika szent egyháznak és nevelési intézeteinek szükségére szentelték; - mi is egy egyházi s világi egyénekből álló bizottmány által kezelhessük.” Szcitovszky pécsi püspök körlevele az esperesekhez, 1848. május 20. (Átküldve Csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspöknek is.) GYÉFKL. Pl. 390. d. 3. cs. 390., 703/1848. sz.

64 Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat az egri nagyméltóságú érsek Úrnak leszen beküldendő. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n.

65 Az augusztus 27-re összegyűlő erdély megyei zsinat tanácskozási tárgyainak rövid átnézete, - az egri érseknek beküldendő pontok, 10. b. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n.

66 Forster, 1907.38.

67 Religio és Nevelés, 1848. 32. sz. (április 20.) 253-255. p.

68 Ennek részletes bemutatása ld.: Religio és Nevelés, 1848. 29. sz. (április 9.) 225-226. p.