Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: A Sárospataki Református Kollégium felső tagozatának más felekezetű és nemzetiségű diákjai 1841-1876 között
A Sárospataki Református Kollégium felső tagozatának 13 hogy egyre több polgár tartja fontosnak gyermeke sárospataki taníttatását. Nemcsak a Szepességből érkezhettek németek Sárospatakra. Több német hangzású nevet lehet találni a listán, de ezek közül csak Grosch Józsefről tudható, hogy ő német nemzetiségű volt, a Tolna megyei Varsádról érkezett ide. A katolikus diákok között is szerepel két német nevű diák: Gnandt Miklós Szabolcs megyéből, Kisvárdáról és Schulz Sándor Zemplénből, Sárospatakról, tehát helyből származott. Az egyik gondviselője orvos, a másiké földbirtokos volt, így érthető a német nyelvű közegtől való elszakadás. 3. Összehasonlítás Debrecennel A Debreceni és a Sárospataki Református Kollégium összehasonlítását indokolja, hogy két egymás melletti régió vezető református kollégiumáról van szó. Az iskolák hatottak egymásra az évszázadok folyamán, partikulái kiegészítették egymást. Diákjai kölcsönösen megfordultak mindkét intézményben. A Debreceni Református Kollégium hasonló adatai 1868-ig ismertek.12 13 Alább a két intézmény közti összevetést végeztem el. A két kollégium közül a nagyobbik intézményben, Debrecenben 3485j3 diák tanult a vizsgált időszakban, míg Sárospatakon 2254. Debrecenben több idegen nyelvű diák fordult meg, mint Sárospatakon, de az arányok nagyjából hasonlóak. Mind a két iskola szinte teljesen magyar volt (94,41%), illetve (93,71%). Míg Patakon a más felekezetű diákok között az evangélikusok voltak nagyobb arányban (47,62%, Debrecen 33,03%), addig az alföldi városban a görögkeletiek (21,56% szemben a 12,70%-al) és az izraeliták (15,14% szemben 7,14%-al) voltak többen. A görög katolikusok (Sárospatak 2,38%, Debrecen 2,29%) és a római katolikusok (Sárospatak 30,16%, Debrecen 27,98%) aránya nagyjából hasonló. Sárospatakon az evangélikusok aránya magyarázható részben az evangélikus vidékek közelségével, részben pedig a magyar szóra való járással. Debrecenben nagyobb arányban jelentek meg a görögkeletiek, amit szintén be lehet tudni annak, hogy földrajzilag közelebb esett az ottani iskola a déli és keleti régiókhoz, ahol a görögkeleti népesség nagyobb számban élt. Debrecenben az izraeliták több mint kétszeres jelenlétének magyarázata nem egyértelmű. Általában az ország északi régióiban laktak nagyobb számban, mégis Debrecenbe jóval többen iratkoztak be. A görög és római katolikusok hasonló mértékben látogatták a két nagy református iskolaközpontot, mégis ezek az adatok más-más hátteret sejtetnek. Sárospatakhoz inkább közelebb estek az ilyen felekezetű területek, mint Debrecenhez, igy ott az azonos arányszám akár nagyobb érdeklődést is takarhat. 12 Kovács, 2008. 13 RÁcz István: Debreceni deákok. Debrecen, 1997.
