Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése, és gyors bukása 103 A fent említett okok miatt az ÁEH Geréb Sándor alezredeshez írt levelében az ügy kivizsgálását kérte.6« A rendelkezésünkre álló, egymásnak ellentmondó adatokból egyértelműen kiderül, hogy Köpe 1967 nyarára egyértelműen dekonspiráló- dott, és szeptember elejére az ÁEH, a SZÉT, valamint egyházának elnöke is ellene fordult. A Belügyminisztérium III/III-i központi alosztálya az ÁEH mellett foglalt állást. Köpe pedig csupán az Élő Isten Gyülekezete egy részének támogatására számíthatott. Csillag látva az egyházpolitikai realitást, az 1967. szeptember 14-i találkozón az eligazításban már „eltiltotta” az igehirdetéstől, és a Palotayval való kapcsolatának rendezését javasolta. A Palotayval folytatott találkozóra a következő fellépési irányvonalat ajánlotta Köpének: „Mondja el azt, hogy Lődi azzal támadja, hogy ő a rendőrség embere, és hogy ezt kivédje, kénytelen volt a híveket maga mellé állítani. Megítélése szerint nem volna célszerű neki a gyülekezetét ott hagyni, mert lázongást idézne elő. ígéri, hogy ahogyan aktivizálta a gyülekezetei, a mozgalmat úgy azt is leépíti. Ezt csak ő teheti meg legeredményesebben és a legcélravezetőbben zökkenő nélkül. Ezzel kapcsolatban tegye lehetővé a Szabadegyházak Tanácsa, hogy ezt hallgatólagosan megtehesse. A Szabadegyházak Tanácsa, illetékes személyei ne tartsák nyomás alatt, ne csináljanak problémát személye körül. Hallgatólagosan, igazolvány visszaadása nélkül, függessze fel a mozgalomból való teljes likvidálását. Kérdezze meg Palotay úrtól, hogy ezen dolgok vállalását, ezzel kapcsolatban tett ígéretét szükségesnek tartja-e az ÁEH-nál bejelenteni.”z° Köpe egyházpolitikai helyzetét azonban nem sikerült stabilizálni. A SZÉT 1967. szeptember 18-i ülésén bejelentette az ügyével kapcsolatos vizsgálat eredményét. Eszerint Köpe a SZÉT hozzájárulása nélkül és annak állásfoglalása ellenére nyert egyházi alkalmazást. Országos gondnokként alkalmazták, de az ezzel kapcsolatban tartott SZTK- vizsgálat is megállapította, hogy nem a bejelentésnek megfelelő, hanem ennek alapján igazolvány nélkül, de igazolványhoz kötött prédikátori tevékenységet végzett. A SZÉT vizsgálata azonban megállapította, hogy Köpe alkalmazása előtt is voltak ilyen jellegű szabálytalanságok az Élő Isten Gyülekezetében. Személyében az jelentett változást, hogy az ehhez hasonló jelenségek még általánosabbá váltak. A SZÉT figyelmeztetése ellenére Köpe a lelkészi igazolványában nem szereplő területeken is tevékenykedett,69 * 71 és a budapesti gyülekezetben igazolvány nélküli 69 Feljegyzés Miklós Imre részére (1967. szeptember 14.) MÓL. XIX-A-21-d- 0028-2/1967. 42. dob. 7° ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 179. p. 71 A Baptista Levéltárban található SZÉT iratok között megtalálható Köpe Sándor személyi lapja, amely működési területként Budapestet, Békéscsabát és Várpalotát jelölte meg. A „Kertész József’ néven leadott jelentéseibó'l
