Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Forgó András: Görög szertartású püspökök a 18. század végi magyar országgyűlésen
46 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) felsőtáblai ülés- és szavazati jog78 Ócsai Balogh Péter országgyűlési reformtervezete, melyet a bizottság néhány változtatással elfogadott, a püspökök helyét is kijelölte: eszerint az ortodox főpapok az ország bárói után, a főispánok előtt, a katolikus püspököktől elkülönülve ültek volna a felsőtáblán.79 Ezzel ugyan a már 1792-ben megfogalmazott kérésük sem teljesült, hiszen ők a klérus tábláján kívántak helyet foglalni, a katolikus főpapság körében már szokásjoggá vált szentelési sorrend alapján.80 De a törvény előírásainak eleget tett a bizottság. Megjegyzendő, hogy az ortodox püspökök esetében is a prímás volt az, aki tiltakozott a katolikus főpásztorokkal egyenrangú ülésjog megadása ellen Balogh tervezetéhez fűzött észrevételében.81 A szerb püspökök ügyének végleges rendezése tehát a rendszeres bizottság operátumaival együtt 1792 után hosszú évekre lekerült a napirendről. Reformkori aktivitásuk lehetőségét minden bizonnyal a bizottsági munkálatok 1827 utáni újbóli napirendre vétele teremtette meg. Erre utal az is, hogy Stratimirovics István karlócai érsek- metropolitát ekkor beválasztották a vegyes házasságok egyik vitás pontjának tisztázására kirendelt országgyűlési bizottságba.82 E kérdés további vizsgálata azonban már nem tartozik a dolgozat tárgykörébe. A görög szertartásé püspökök tehát a törvény betűje szerint a rendi országgyűlés tagjai lettek az 1790 és 1792 közötti mozgalmas politikai időszakban. Ezt elsősorban annak köszönhették, hogy a 18. század folyamán egyházaik az uralkodók hathatós támogatásával megerősödhettek és jelentőségüket tekintve - úgymond - felnőhettek a római egyház mellé. Mindkét klérus diétái megjelenése esetében egyértelműen a kancellária jelentős befolyása érhető tetten, amely a görög katolikusoknál a prímás, az ortodoxoknál pedig az uralkodó ellenében is képviselte határozott álláspontját, az előbbivel támogatólag, míg az utóbbival kezdetben elutasítólag fellépve. Mindkét csoporttal szemben kitapintható a rendek vagy legalább is a rendek egy részének kezdeti ellenállá78 Protocollum Consessum Deputationis Regnicolaris in Publico Politicis. In: Opus Excelsae Deputationis Regnicolaris in Publico Politicis Quoad Objecta Articulo 67. Anni 1791. Regnicolariter sibi delata elaboratum. Pozsony, 1826. 7., 35., 60. p. 79 Projecta de Diaetarum in Inclyti Regno Hungáriáé Coordinatione. Illustrissimi Domini Petri Balogh de Ocsa Projectum Coordinationis Diaetae. Caput III. De Statibus et Ordinibus Regni. § 12. 11 p. In: Opus Excelsae Deputationis Regnicolaris in Publico Politicis Quoad Objecta Articulo 67. Anni 1791. Regnicolariter sibi delata elaboratum. Pozsony, 1826. Ld. Az országgyűlés ülésrendjének rajzát a függelékben. (Jelmagyarázata: Projecta 50. p.) 80 MOL. N 57. (= Regnicoláris levéltár, Archivum regni.) Ladula K Nr. 2. Diaeta anni 1792. Fase. C Nr. 10. A görög nem egyesült érsek és püspökök instanciája a szentelési senium szeriunti ülésrendről és a szavazati jogról. 81 Considerationes Eminentissimi Cardinalis, Primatis Josephi a Batthyán ad §-um 12-um elaborati Plani coordinationis Comitiorum. In: Projecta, 46. p. 1827. évi 30. te. 82
