Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kacsinkó Adrián Gábor: Csereháti ruszin emlékek
Csereháti ruszin egyházi emlékek 5 romjai a korábbi görög katolikus temetőben találhatók.1'« Irotán a mai templomtól délre fekvő dombon feküdt az előző templom, melynek romjai ma is láthatóak.'5 Rakacán a jelenlegi templom 1920-21-ben épült és a bejárat feletti boltíven látható a régi templomból való ó- szláv nyelvű feliratos kőtábla.16 A Csereháton ma már nem léteznek fából készült templomok, de Myskovszky Viktor 1876-77. évi rajzain még láthatjuk Abaújszolnok 1758-ben épült fatemplomát. Ez a fáépület az ún. nyugati-lemkó csoportjába tartozott és a legközelebbi kortársait ma is megtalálhatjuk a ruszinlakta Felvidéken: Semetkovce (1752), Ladomírová (1752), Nova Sedlica (1754), Korejovce (1761), Jedlinka (1763), és Kárpátalján: Szelestovo, Medvegyivci, Obava, Ploszkoje.1? Hazánkban az egyetlen fennmaradt mándold görög katolikus fatemplom a szentendrei Skanzenben található, az egyik dombon, berendezett állapotban. Ezt a Szabolcs megyei Mándokra települt ruszinok tölgyfa boronákból és fenyőfa zsindellyel építették 1670-ben. Ehhez hasonlókat találhatunk Priszlip (Kárpátalja) és Poiana (Észak-Erdély) településeken is.18 A csereháti hajdani ruszin falvakban a templomokon kívül büszkélkedhetnek még látványos ikonosztázokkal is. Felsővadász 1884-ben kapott Ungváron készült, barokk fafaragású szláv ikonokat. „Az iko- nosztázion egyedülálló abban, hogy a főpapi ruhába öltözött Krisztus és a kereszt képe között ez az idézet található ószlávul: »A te kereszted előtt leborulunk Urunk és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.« A képállvány egy másik érdekessége, hogy mindkét oldalajtó hiányzik róla.”1« Abodon és Baktakéken is láthatók ehhez hasonló, csodálatra méltó 1718. századi, galíciai eredetű ikonok, amelyek a korábbi fatemplomokból származnak.20 A rakacai (1720-1920) fatemplomból származó ikonosz- táz és miseruha a miskolci Herman Ottó Múzeum kiállítási anyagában található. A kányi templomban lévő régi ikonok szláv feliratúak. A ruszin vonatkozású csereháti falvakban és annak útszélein ma is található különféle anyagokból készült orosz illetve kettős kereszt, amelyeken a megfeszített Jézust ábrázolják. Abod, Debréte, Kány, Selyeb, Tornabarakony és Viszló helységek címerében látható az „orosz kereszt” is, amely elárulja ruszin eredetét. Rakaca, Alsógagy, Abaújszolnok és Baktakék ruszinok lakta „elhagyott” házai, ahol most romák laknak, mind 1890-1950 között épültek. A kontyolt tetejű, füstlyukas, deszkaoromzatú tornácos házak, amelyekben a fából, vályogból vagy téglából készitett füstlyuk deszkaborításánál illetve az utcára néző házfalánál is látható a lakó görög katolikus vallási hovatartozásának *« Sasvári, 1996. 29. p. 15 Kisfalusi, 2002.47. p. 16 Sasvári, 1996. 27. p. 17 Kárpáti, 1999. 681. p. 18 Szentendre. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, II. Szerk.: Füzes Endre. Bp., 1985. 2. p. 19 Kisfalusi, 2002.29-34. p20 Kisfalusi, 2002.11-16. p.
