Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - DOKUMENTUM - Csűrös András Jakab: Püspök a püspöknél. Egy találkozás elemzése

Püspök a püspöknél 157 Szamosközi és Hajdú viszonya tovább mérgesedve oda vezetett, hogy a kelenföldi lelkész ’56 után másodszorra is lemondott esperességéről, de most már véglegesen.1« A találkozás éve még a kádári megtorlások időszaka volt az egyhá­zon belül is. Ekkoriban Ravasz László és Pap László - volt teológiai dékán és dunamelléki püspök-helyettes, 1958 és 1963 között Murga segédlelkésze* 15 - ellen szinte teljes egészében elő volt készítve egy kon­cepciós eljárás, melyet végül nem valósítottak meg.16 * Ravasznak és Szamosközinek közvetlen összetűzése - tudomásunk szerint - nem volt. Közvetett annál több: amikor az egyikük ’56-ban az Országos Intézőbizottság vezetését vette át, (azaz az egyházban végbe­menő forradalom élére állt157), addig másikuk lemondott minden köz­egyházi tisztéről.18 * Míg Ravasz közvetlen barátai, kollégái 1957-től a megtorlástól szenvedtek, addig Szamosközi az „ellenforradalom” alatti és utáni „kiemelkedő tevékenységéért”, a Magyar Népköztársaság Zász­lórendje IV. fokozatát vette át a Parlamentben Dobi Istvántól.'9 Külö­nös pikantériája a dolognak, hogy mindez egy nappal Gulyás Lajos levéli lelkipásztor kivégzése előtt történik meg.20 Visszatérve a Ravasz elleni támadásra, Szamosközi püspöki jelen­téseiben, cikkeiben közvetlenül nem támadta Ravaszt vagy a két hábo­rú közötti egyházi állapotokat. Az 1956-os eseményeket viszont annál inkább. Ahogy a püspökké szentelésekor fogalmazott: „1956 őszén egy­házunkban sokan meginogtak a hit, az engedelmesség és - ne kerülges­sük a szót - a becsület útján. Minden erőmmel azon leszek, hogy ez egyházunkban soha többé ne történjék meg.”21 De ez csak finom meg­*4 Szamosközi állambiztonsági kapcsolatait is bevetette a kettejük közötti nézeteltérés során. Lásd: ÁBTL O-136586 / 2. 68-70.1. 15 Murgai segédlelkészségről és a korban viselt terheiről részletes ír a budapes­ti teológiai dékán: Pap, 1992. 262-283. p. 16 Ld. erről: Kiss, 2006.1407-1408. p. '7 Ladányi Sándor: Ravasz László a Megújulási Mozgalom élén. In. A magyar református egyház 1956 tükrében. Egyháztörténeti tanulmányok. Bp., 2006. 210-218. p. 18 Szamosközi István esperes lemondólevelét ld.: Adalékok a Magyarországi Református Egyházban az 1956-1957-es esztendőben történtekhez. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 2006. (továbbiakban: Ladányi (szerk.) 2006.) 180. p. 49 Ladányi (szerk.) 2006. 515-517. p. 20 Megújulás, visszarendeződés. Dokumentumok a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltárában az 1957-1958-as esztendők történetének kuta­tásához. Szerk.: Horváth Erzsébet. Bp., 2008. 264-265. p. 21 Dunamelléki Egyházkerületi Közgyűlés, 1959. március 12. - Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (továbbiakban: DRERL.), A/i. a. fond. 28. doboz. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1958-1961. A következő köz­gyűlésen így szólt az ’56-os történtekről: „Tegnap volt három esztendeje, hogy az ártás és a zűrzavar napjai után országunk kormánya megszervezte társadalmunk építő erőit és rendkívüli nehézségek között megkezdte felelős munkáját. Ezt a három évet három szóban foglalhatnám össze: béke, mun­ka, fejlődés.” DRERL. Dunamelléki Egyházkerületi Közgyűlés. Püspöki je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom