Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
140 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) zösségi szinten is az a karizmatikus vezető, aki Szentlélekkel teljes. Mindenki felnéz rá és kiválasztódott a Szentlélek által.”47 A nők gyülekezeti szerepét az ötvenes években szintén elég korlátozottan képzelték el. Feladatukat a következőkben jelölték meg: „hallgassanak a gyülekezetben. Ne szóljanak bele a vezetés dolgaiba, hanem legyenek engedelmesek, csendesek a szolgálatban, segítőtársaik a férjnek és a gyülekezetnek. Ez a bibliai rend a prédikátor feleségére is vonatkozik. ”48 A gyülekezeti tagság fontos feltételének tartották a megfelelő életmód mellett a gyülekezeti elöljáróknak való engedelmességet, valamint a gyülekezeti órák rendszeres látogatását. A válást csupán paráznaság esetén engedélyezték. A gyülekezet elég alaposan beleszólhatott tagjai magánéletébe. A társválasztás előtt a gyülekezet tanácsát ki kellett kérni. Szorgalmazták a felekezeten belüli házasságkötést. A más felekeze- tűekkel kötött házasságot felülvizsgálhatta a gyülekezet. A megtéretle- nek esetében pedig még magát a házasságkötést is megtilthatták. Az udvarlást sem engedélyezték. A jegyesség idejét minél rövidebb időre akarták korlátozni. A gyülekezetben csak a hívők menyegzői ünnepélyét tették lehetővé. 49 A fent említett szigorú szabályok miatt a pünkösdi közösséget - a néhány ezres taglétszám miatt - kusza rokoni szálak kötötték össze, amely erősen hatott a közösség fejlődésére. Az evangéliumi keresztyének - a legtöbb magyarországi szabad- egyházhoz hasonlóan - továbbra is puritán életstílust követeltek tagjaiktól. Nem követhették a világi divatot. A nők nem hordhattak ékszereket, nem vághatták le « hajukat. A gyülekezetben csak bekötött fejjel imádkozhattak és szólalhattak fel. A gyülekezet tagjai kétes irodalmi termékeket nem olvashattak. Moziba, színházba, cirkuszba nem járhattak. A sporttól, minden nyerészkedési szenvedélytől és időt rabló szórakozástól, mint a kártya, lóverseny, sakk, kocsma, tánc tartózkodniuk kellett. A részegítő italokat, dohányt és a kábítószereket is tiltották. Az egyszerűségre való törekvésük a temetésre és a gyászra is kiterjedt. A gyülekezeti fegyelmezés területén Máté evangéliumának 18. fejezete 15-17. versei által (négyszemközti intés - két másik személlyel való intés - gyülekezet előtt — megbánás vagy kizárás) javasoltakat tartották mérvadónak. A kizárt tagok nem szólalhattak fel a testvéri órán, nem úrvacsorázhattak, illetve nem lehetett őket szent csókkal köszönteni. Véleményük nem számított mérvadónak, és tilos volt pártjukat fogni. Gyakorlatilag teljesen elszigetelték őket.s1 Az evangéliumi keresztyének az ötvenes évek közepén a gyülekezeti gyermekmunkára a kor lehetőségeihez képest nagy hangsúlyt fektettek. Durkó Sándort bízták meg azzal, hogy a gyülekezetek gyermekmunká- 47 * 49 * 51 47 Durkó, 1998. 48 Fábián József levele a kiskőrösi gyülekezet részére (valamikor 1958-ban). [EPK.] 49 Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek belső rendje (1954). [Sz. J.] s° Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek belső rendje (1954). [Sz.J.] 51 Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek belső rendje (1954). [Sz.J.]
