Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
136 Egyháztörténeti Szemle Xl/2 (2010) elhívása a gyülekezetek döntésén alapult. A tanfolyam elvégzésére igeszolgálatokat végző személyeket hívtak. A tanfolyamon levélben közölték a heti tananyagot, és válaszlevélben kellett a hallgatóknak a dolgozataikat elküldeniük, illetve a kérdéseik feltételére kaptak lehetőséget. Időközönként vizsgákat tartottak. A tanfolyam költsége hallgatónként 50 Ft-ba került. A jelentkezőket a gyülekezetek vezetősége bírálta felül, és szükség esetén anyagilag is támogathatta a rászoruló hallgatókat.2? A kezdő igehirdetők részére Budapesten 1959. február 24-27-ig biblianapokat tartottak. A fenti törekvések azonban több nehézséggel ütköztek, ahogy ez Fábián József Ladó Józsefhez (1961) írt leveléből kiderül: „Napról- napra rám nehezedik a prédikátor képzés kérdése. Látom, hogy a legnagyobb jó szándék sem elég a megfelelő képzettség nélkül. Ma a gimnáziumi érettségi az általános, míg korábban a hat elemi. Sajnos a prédikátoraink közül kevesen mérik ezt fel. Szeretnék megállítani az idők kerekét, hogy a fogyatékosságaik ne látszódjanak. Az élet halad, ezért kíméletlenül félretaszítja azokat, akik képtelenek a fejlődésre. A legtöbb atyafi egyenjogúnak látja a tudatlanságot a hittel. Azaz úgy vélik, hogy csak a tudatlan ember kiváltsága a hit. El kell zárkózni minden irányú fejlődés és tanulás elől. Szívesen felcserélné őket, ha volna utánpótlás. Több népes gyülekezetünk van, ahol nem maradnak meg a fiatalok.”* 28 29 A pünkösdiek lelkészképzése végül 1967-ben oldódott meg a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének keretében. A pünkösdi mozgalom felekezeteinek belső élete az 1950-es években Evangéliumi Keresztény Felekezet Az Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetői szerint az ún. Csorba-féle egység 20%-nyi tagveszteséget okozott a közösségnek.2? Az egység felbomlása után rövidesen — 1951 januárjában - megválasztották hatfős új vezetőségüket Ladó József (elnök), Fábián József (alelnök), Deák József, Kalincsák Mihály, Siroky István és Szűcs József személyében. Ezzel az egyszemélyi központú vezetés helyett a testületi döntéshozatal mellett döntöttek. Szervezeti felépítésük három lényeges elemből állt: 1. Gyülekezetek, csoportok. 2. Körzetek (17 körzet + egyéb gyülekezetek). 3. A közösség. A felekezet országos irányítását az Országos Végrehajtó Tanács végezte. Tagjai: elnök, elnökhelyettes, országos központi pénztáros, országos jegyző, pénztári ellenőr, és az irodavezető voltak. Az evangéliumi keresztények szabadegyházi képviseletét eleinte Ungár Aladár töltötte be, majd az ötös bizottságba Deák Józsefet delegálták.3° 2? Körlevél (dátum és aláírás nélkül). [EPK.] 28 Fábián József levele Ladó Józsefhez (1961. február 13.) [EPK.] 29 Evangéliumi Keresztyén Felekezet országos munkás tanácskozásának jegyzőkönyve (1951. szeptember 4.) [EPK.] 3° Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetőségének körlevele (1951. január 24.) [EPK.]
