Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marosi István: Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában
Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában 29 nyeben igyekszünk célunkat elérni. Az adatokat a szemléletesség érdekében diagramokban összegezzük. Bereg vármegye földrajzi elhelyezkedése, jellegzetességei Bereg és Ung vármegye földrajzilag egységnek tekinthető annak ellenére, hogy a két vármegye két különböző központtal rendelkezett az idők folyamán. Mindkettő az ősi vármegyék közé sorolható. A földrajzi hasonlóság nyilvánvaló, hiszen mindkettőnek van két egymástól jól elválasztható területe, melyet Ungban a Vinna-Tiba-Nevicke-Rákos (itt érünk be Beregbe) vonal szel ketté, Beregben pedig a Rákos-Munkács- Ilosva-Bilke vonal teszi meg ugyanezt. Ettől a vonaltól délnyugatra sík vidék, északkeletre hegyvidék terül el. A vizsgált időszakkal bezáródó korszakig Bereg vármegyében a megyeterület fele esett az alföldi részre. Érdekesség, hogy az 1330-as évek előtt a síkságon (alföldi részen) mintegy 80 település volt, míg a hegyek között ugyanekkora területen mindössze hat (Kölcsény, Szentmiklós, Szolyva, Baranka, Kusnica és Verecke).1 Ezek a települések többnyire szláv eredetűek voltak, s ezek a középkori okmányokban szereplő neveik alapján jól kimutathatóak, illetve szláv személynévre való utalásuk megtalálható. A középkor idején több ízben is megvalósuló rutén (ruszin, ruthen)2 3 telepítés is hozott erre a vidékre szlávokat. A 14. században Beregben is elindult rutén telepítés, melynek fontos átjárója a 14- 18. századi népmozgások vonatkozásában a Kárpátok hegyein az Orosz Kapu, vagy ismertebb nevén a Vereckei-hágórt Az Orosz Kapu megnevezésnél egy pillanatra érdemes megállni, hogy megjegyezzük, ha nem is volt a Kárpát-medence és a Kárpátok hegyvonulatának része teljesen mentes a szláv-ruszin népességtől, a középkor markánsan elkülönítette egymástól a két népet (ti. a magyar és a szláv népcsoportokat). Beregben a betelepítés a 14. század első felét követően felerősödött. A 15. században több falvat is létrehoztak a hegyvidéki térségben. (1430: Holubina, Nepolna; 1440: Duszona, Martinka; 1465: Szuszló; 1484: Bobuviha, Vizsnice.) A rutének egyedül Beregben hoztak létre bizonyos fokú önálló szervezeteket román mintára. Ekkor alakulnak ki a kenéz és a vajda tisztségek a térségben. Ez az alsó szintű igazságszolgáltatás eszköze 1 Vö.: Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003.101. p. 2 A ruszin (ruthen, rutén) — népnevet többféleképpen használják a szakiroda- lomban. A terminológia a történelmi hagyományban, az egyes korokban különbféleképpen fejlődött, illetve alakult. A latinból, vagy szlávból való átírás alapján meghonosodott elnevezések mind az elmúlt, mind pedig a jelenlegi időben is eltérően használatosak. Jelenlegi munkánkban nem célunk ezeknek a nyelvtörténeti elemzése. A ma általánosan használt ruszin kifejezést tartjuk munkánkban mérvadónak. Azokon a helyeken azonban, ahol (akár szó szerint, akár utalással) a forrásokból idézünk, az idézett forrás terminológiáját használjuk. 3 Vö.: Kristó Gyula: Uo.
