Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok
Tizennyolcadik századi lelkészsorsok 67 ló csak hézagosán közli, de Gulyás közzétette a teljes Itinerariumotw ami külön vizsgálatot igényel. Gazdag néprajzi vonatkozású feljegyzéseinek vizsgálata is egy másik elemzés tárgya. Keresztesi a látott, hallott dolgokat szorgalmasan jegyzetelgetve, folytonosan tanult. Ügyelt arra, hogy a magyar diákok veszekedését elkerülje. Szeptember 14-én a franekerai egyetemre iratkozott be, de mint létszám feletti hajóra szállt és a viharos tengeren, amikor utastársaitól „csak a nagy öklöndözés hallatott”, (10) Amsterdamon keresztül Utrechtbe érkezett. Itt töltötte 1780. június 2-ig a további tanulmányi idejét: „Itt mindég sok magyar atyafiak vágynak, sokan lévén veszekednek, irigykednek, egymás alá áskálódnak, szegények vagy fösvények lévén, sok illetlenségre vetemednek, ily szép jelét adván papi vocatiojuknak (elhivatásuknak). Itt nem a legjobb becsületek vagyon a magyaroknak.” (11) A jámbor hollandok ezt úgy próbálták mérsékelni, hogy minden hallgatónak ajándékoztak egy Bibliát, hogy olvassák, de ennek nem volt sok foganatja. Útja során megismerkedett Henricus Hattamer Bauholzthorral, aki „deákul igen cifrán beszélő ember” volt. Ő volt a magyarok patrónusa. Naplójában minden magyarról írt emlékeztetőt, a sorból Keresztesi sem maradt ki. A következő verset írta: „Patriae fumus luculentior igne alieno est. Jobb a hazánk füsti más ország tüzénél, A leánya is szebb Anglia szűzénél, Kevesebb a húsa más cziberéjénél, (a német ízénél) így sóhajt egy magyar a Rehnus vizénél” (9) Emléket állít a magyar diákok vasárnapi utrechti könyörgésének, amit vasárnap reggel énekléssel kezdtek és fejeztek be. Lejegyzi az itt elmondott bűnbánó imát is. (12-15) A napló megőrzött egy franciából fordított, a 102. zsoltár dallamára írt 10 versszakos verset, a bűnein kesergő ember énekét, ami a 102. zsoltár parafrázisa, meg több latin köszöntőverset. Feljegyzi tanulótársainak névsorát, és természetesen azokat a látnivalókat és tudnivalókat, amikben útja során gyönyörkö- 39 39 Keresztesi József naplójegyzetei akadémiai útjáról, 1779-1780. In: Theologiai Szemle, 1925-1926. 78-83., 154-166., 262-264., 365-367., 530- 534-, 707-708., 918-919. p.; 1927. 160-161., 331-338. p.; 1928. 106-109., 199-200., 319-320. p.; 1929.182-186., 376-381. p.; 1930. 553-556., 764-765. p.; 1931. 285-286., 380-381. p.; 1932. 542-555- P-5 1934- 336-341- P-! 1936- 114-148. p. Az utolsó közlemény után is „folytatása következik” jelzés van, de a folyóirat több részletet nem közölt. Gulyás József szerint „ez Itinerarium a Szepsi Csomboréra s a Miskolczi Csulyak Istvánéra s Mátyáséra emlékeztet”. Gulyás, 1927.357. p.
