Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
Topológia és tropologia elhajlásai... 25 A semmisség felismerése Arndtnál is feltétele az Istennel való egyesülésnek.^1 A semmisség-gondolat megtelepedése a vanitas-retorikán túl az emberi és isteni ítéletek különbözőségének témáját kidolgozó fejezeteken a legnyilvánvalóbb. A XI. rész a fent foglaltak békés méltánylására épít, arra figyelmeztet, Penitentziát kell tartani, és előben a bűnöket meg kell bánnia Miután az előző egységben szó volt a Fiúról és a Szentlélekről, melyek valahol mélyen a lélekben megragadhatók, a Szentháromság első tagjáról, Istenről meghökkentő jellemzést kapunk, ami visszazökkenti az olvasót a maradandóság nélkül való földhözragadt, közönségesek szintjére. Az eljárás ismét felkorbácsolja az emberben az álnokságai miatt érzett felelősséget, a hatalmas Istentől való szorongást, amit megbánás kell, hogy kövessen: ,Az Isten pedig minden dolgoknak teremtője, Királyok Királya, Uralkodók Ura, Mindenható, Mérhetetlen, Bölcsessé- ges, fölötte igen jó, és fölötte igen nagy. Annyira, hogy az ember és az Isten közöt nincs semmi hasonlátoság, vagy igyenlőség ” Az elmélkedés nem hagyja sokáig érlelődni olvasóját a kétségbeesés keserű levében, egyszerű megoldást tanácsol a következőkben. A XII. részben: Az Isten ii-galmasságához kell folyamodni, és a Krisztusba hinni, majd a XIII. fejezetben: kegessen, (jámborul) kell élni, és a XIV. részben: Az Istent mindenek fölötte kell szeretni. A XV. rész már a felebaráti szeretet fontosságára hívja fel a figyelmet Szeretni kell felebarátunkat címmel. A halálos vétke ellen az elmét meg kell erőltetni című XVI. részben arról olvashatunk, hogy minden evilági testnek kívánsága, amelyek káprázatával a lélek és a szellem javait tudatosan szembe kell állítani.53 Az elmét, az agymunkát, a szellemet állítja szembe az ily módon öntudatlannak ábrázolt testtel. A bűnöket sorra véve ellenük használható praktikákat javasol, kevélység ellen például az alázatosság gyakorlását. A kevélység azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, „mert e verte * 53 5' „Denn es kompt niemandt zu der Lebendigen Wahrheit/ denn durch diesen Weg/ nemlich durch Erkentniss seines eigenen Nicht.” „Soll dich nun Gott gnediglich ansehen/so mustu in deinem Hertzen bey dir selbst elende seyn [...] dich gar für nichts achren/ und allein im Glauben Christum anschawen” „Andererseits wird auch der Christ eben durch das gotteserlebniss zur Einsicht seines Nichtseins geführt. Der Weg aufwärts zu Gott ist hier ein Weg abwärts, vom Hochmut zum eigenen Nichts, ein weg, der auch seine Stufen hat, gemäss der Regel: je niedriger je höher.” Braw, 1985-175- Ps2 Szentgyörgyinél már utaltunk erre: „Jobb és gyönyörűségesb, amint Guerricus mondgya vízzel meg-tisztíttatni, hogy sem mint tűzzel. Most vagyon ideje a penitentziának: el-tízhettyük még a’ büntetést a’ penitentziá- val.” 53 Test és lélek ellentétét Luther az O- és Újszövetség közötti különbség szemléltetésére használja fel: „És így áll a dolog véges végig az egész Otestamentommal; ami abban testi, látható dolog, az az Újtestamentomban lelki, benső dolgot jelent, olyat, amit látni nem lehet, hanem amit csakis hitben bírhatunk.” Luther, 2004.31. p.
