Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
Topológia és tropologia elhajlásai... 21 nak, Varró Maximus buboréknak nevezte” - sorolja Madarász a Szentgyörgyi fordításában és Malomfalvay elmélkedésében is megtelepedett hasonlatokat.4° Az élet rövidsége figyelmeztet, hogy a halál órájánál nincs alkalmatlanabb a halálra való felkészülésre, mert a félelemben fogant, „késői penitentzia ritkán tartatik igaznak és valóságosnak.” Ennek a lutheránus szemszögből sarkalatos mozzanatnak a nyomatékosítása motiválhatta IX. rész megírását. A (halál) félelem kiiktatásának kudarca A fejezet címében hordozza az üdvösség feltételeként hangoztatott tételt: A háláltál nem kellfébii. Az üzenet - ti. Ne félj a haláltól, készülj rá, várd! - akár a lutheri munkásság folytatásaként is olvasható, hiszen Luthernek - mint Erdei Klára ismertette - alapvető élménye a metafizikai és egzisztenciális félelem. Hogy ezt a félelmet legyőzze, szüntelen olvasott, meditált és imádkozott az Ágoston rendi barát.4' Luther saját kínzó bűnösségtudatából kiindulva megváltoztatta a bűn előjelét. A bűntudat ezentúl nem az Istentől való eltávolodás jele, hanem a remény^2 Luthernél differenciálódik a bűn fogalma. Értelmezése szerint csak az a bűnös üdvözölhet, akinek megbánása nem félelemből, hanem szabad belátásából ered, így nem kényszerből, megalkuvásból utasíthatja el a bűnt. Ebben van segítségére a meditáció.43 A reformáció azáltal vélte legyőzhetőnek a hívő félelmét, hogy tudatosította a benne elhatalmasodó érzést. Nem menekült a félelem elől, éppen ellenkezőleg, górcső alá vette, tüzetesen megvizsgálta, így lett úrrá rajta. Megfosztotta (varázs)erejétől, ezáltal a félelmét szemlélő bűnös halandót is kiszabadította az egyház árnyékából. A hívő felelősséget vállalt a tetteiért, és kizárólag Isten előtt állott, nem Isten szolgáinak tartozott számadással. A történelmi Krisztusnál van a félelem legyőzésének a kulcsa - hangoztatták -, mert Isten kegyelmének és szeretetének ő a megtestesült bizonysága. Alapjában nem vitatkozik ezzel a katolikus hagyomány, Szentgyörgyi szövege például szintén okos mérlegelésen alapuló aktív cselekvést sürget az üdvözülés érdekében: „Most egy napochka többet * 42 43 4° Szentgyörgyi, 1977.126. p. 41 „Die Angst mich zu verzweifeln trieb, dass nichts denn Sterben bei mir blieb, zur Höllen musst ich sinken.” Luther: Angst und Einsamkeit. 1920. 6. p. Idézi: Erdei, 1990.76. p. 42 „Wer da keine Sünde hat, der fühlt und hat sie, und wer da Sünde hat, der fühlt sie nicht und hat keine; denn es ware nicht möglich, dasseiner über und gegen die Sünde klagte, wenn er nicht in der Gerechtigkeit und Gnade lebte.” Weimarer Ausgabe. Luthers Werke. 1. 175-185. p. Idézi: Erdei, 1990. 78. p. 43 „Durch eine Bussmeditation, bei der die Reue aus der Furcht vor der Strafe und dem Schmerz erwachst, wird der Christ nur zum Heuchler, da er nicht aus innerer Freiheit die Sünde ablehnt, sein sündenhaftes Wollen und Streben wird nicht gewandelt.” Erdei, 1990. 81. p.
