Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában: magyarországi diákok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között
A gályarab lelkészek bejegyzései 19 Csernátoni Gajdó Dániel (1696-1749) 1721-ben arról panaszkodott, hogy az enyedi kollégium nem küldhet diákokat Svájcban A fentebbiek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a zürichi főiskola és egyház folyamatos kapcsolatot tartott fönn Magyarországgal, annak ellenére, hogy a főiskola matrikulájában viszonylag kevés Hungarus illetve Transylvanus található. Vajon a bázeli egyetem milyen szerepet töltött be a svájci-magyar kapcsolatokban? Bázelben a gályarabok elutazása után egészen az 1720-as évekig feltűnő aránytalanság fedezhető fel a magyarországiak beiratkozását illetően, ugyanis az egyetemre való beiratkozások csak 1710-től kezdtek rendszeressé válni.?6 1710 előtt csak 1677-ben,?? 1698-ban?8 és 1703- ban?9 írta be magyar a nevét az anyakönyvekbe, holott ösztöndíj itt is volt magyarok számára.75 * * * * 80 Sőt, Bázelben kimondottan sok ösztöndíj létezett, igaz, ezek többsége külföldiek számára nem volt elérhető.81 82 * * * 1710 után viszont egy-két évben egyszerre többen is érkeztek a Kárpát- medencéből.8^ rendelkezésünkre álló forrásokból azt figyelhetjük meg, hogy az 1710-es évektől kezdve megsűrűsödtek a magyarok ösz- töndíjkérelmei. Mivel a nagyenyedi kollégium a 18. század elején pénzügyi forrásokat keresett működése biztosításához, és ösztöndíjakat a külföldön továbbtanulni akaró diákjai számára,88 ezért nem meglepő, ha Bázelben is nyomára akadunk ennek: egy nagyenyedi diák, Ajtai Szabó András (1690-1733) Bázelben kapott ösztöndíjat.8“» A szintén nagyenyedi ifj. Pápai Páriz Ferenc (1687-1737) azért járt Svájcban, hogy kollégiumának anyagi támogatást szerezzen.88 Hasonló a helyzet a sárospataki kollégiummal, mivel az ez intézmény több évtizedes üldözés után, a 18. század elejére tudta helyzetét stabilizálni.86 * Ehhez feltétlenül szüksége volt külföldi kapcsolatokra is. 75 Csernátoni Gajdó Dániel Teleki Sándornak, Debrecen, 1721. október 8. In: Hoffmann, 1980.186. p. ?6 Hegyi, 2003.17-18. p. ?? Hegyi, 2003. nr. 59-60. ?8 Hegyi, 2003. nr. 61. ?9 Hegyi, 2003. nr. 62. 80 Zsindely, 1978.128-129. p.; Pfister, 1974.508. p.; Mörikofer, 1876.166. p. 81 Staehelin, 1957. 109-110. p.; Staehelin, Andreas: Studentensitten und Studentenscherze im alten Basel. In: Basler Jahrbuch, 1954. 46. p.; Vi- SCHER, Eberhard: Das Collegium Alumnorum in Basel. In: Festschrift Paul Wernle. Aus fünf Jahrhunderten schweizerischer Kirchengeschichte. Zum Geburtstag von Paul Wernle. Hrsg.: Theologische Fakultät der Universität Basel. Basel, 1932.110. p. 82 Hegyi, 2003.18. p. ®3 Hoffmann, 1980. 450. p. ®4 Acta et Decreta (Regenzprotokolle) auch „liber conclusionum”, 1712-1750. Staatsarchiv Basel-Stadt (Továbbiakban: StAB.) Universitätsarchiv B 1 III. 48. p. 86 Hoffmann, 1980.450. p. 86 Benda Kálmán: A kollégium története 1703-tól 1849-ig. In: A sárospataki református kollégium. Bp., 1981. 87-89. p.
