Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
Topológia és tropologia elhajlásai... 7 Szembetűnő különbség mutatkozik az ajánló levelek10 terjedelmében, de nem várt módon a evangélikus fordító javára.11 Madarász Homonnai Máriához írott ajánlása harminc lapra terebélyesedik, és olyan alapvetéseket szögez le, amelyeket később Daniel Sennert szavainak fordításával részletesen tárgyal. Állást foglal a Szentháromságot illető viták kapcsán, és határozottan vallja Krisztus emberi természetét, végül Luther Márton állításához csatlakozik, aki „mondja jelen lenni Krisztust az ő embersége szerint is, természete és személye szerint jelen vagyon”. Szentgyörgyi szövegének nyolcadik elmélkedésében Krisztus isteni természete hangsúlyosabb: „ő, el-hagyván Meny-országnak min- den-némű gazdagságát, erre a’ fogyatkozott és nyomorult Világra jutt.” Krisztus emberi léte is képszerű (ha a kora újkor vonatkozásában nem volna balgatagság, azt is mondhatnánk filmszerű) ábrázolást nyer: „Mivel bírt e’ Világon-létében? Azt az o Születése és Halála nyilván meg-mutattya. Születésekor, chak helye sem volt a’ hová bé-szálhatna: Halálakor, chak az sem volt, a’ mivelmezítelenségét bé-fodözhetné.” A Krisztus személyével kapcsolatos részletekből érezhető, hogy a nyelvi anyag megformálásának eltérő módját választja az egyik és a másik fordító. A katolikus példa mintha mozgalmasabb témakifejtést hajtana végre, Szentgyörgyinél az is előfordul, hogy az ábrázolt tételt ki sem mondja, csak a felhozott példával írja le, mintegy applikálva azt a gyakorlatba, használatba véve, míg Madarász inkább az egyértelmű elméleti állítás rögzítésének biztonságához ragaszkodik. Úgy véli, „három tulaydona a keresztyén embernek: a világos Szent írások szerint hinni, jól vagy kegyesen élni” végül pedig a „halálról megemlékezni”. Utóbbi tétel válik legfontosabbá, a boldog halálhoz való mindennapi felkészülésben ez az első feladat: jól meggondolni a halál bizonyos, és a halál órájának bizonytalan, valamint a földi élet rövid voltát. A második felkészítő gyakorlat azonban már arra tanít, hogy a halandó a haláltól ne féljen, és ez rendkívül fontos lesz a hit és a kegyelem szempontjából. Krisztus említése egyszerre állíthatja a szemantikai középpontba Isten és ember paradigmáját, ezáltal a két egyébként elkülönböző horizont is érintkezhet. Madarász terjedelmesre nyúlt mondatokban, halmozott jelzőkkel és az idézett bibliai szöveghelyek precíz megadásával ad hangot hité10 Az ajánló levelek jelentőségéről a mecénás támogatásával kiadott, illetőleg a szerző által finanszírozott munkák esetében bővebben ír az értekezésünkben tárgyalt szövegek vonatkozásában is: Hf.ltai János: Műfajok és művek. Bp., 2008. (Rés Liberaria, 2.) 11 Tekinthetjük-e az elhitető barokk irodalmi elveknél korszerűbb közlési törekvések által irányított irodalmi típusnak a 17. századi protestáns prózát - veti fel Kecskeméti Gábor, később utalva Medgyesi Pál szavaira. Eszerint az exordiumra, a jóakarat-figyelmezésre a prédikációban nincs szükség, mert a hallgatóság Isten követének szavát várja, és a megelőző könyörgés is felkészítette őket a befogadásra. Vö. Kecskeméti Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. Bp., 1998. (továbbiakban: Kecskeméti, 1998.) 45-47. p.
