Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
Vallási identitás és demokratikus politika 149 kisajátítja Istent, de közben a vallást le is szűkíti néhány számára kedves témára, az abortuszra és a melegek házasságára, addig a baloldal teljesen lemond a vallási nyelv használatáról, átengedve ezt a nyelvi terepet a jobboldalnak. Pedig, folytatta Wallis, a vallásos nyelven kommunikáló jobboldal hosszú távon elveszítheti a küzdelmet, hiszen maga a nyelv előhív egy sor olyan kérdést, amivel a jobboldal nem szívesen foglalkozik, a szegénység, a háború, a társadalmi egyenlőség témáit; ezekben a témákban a baloldal erősebb lehet, feltéve, ha meg tud szólalni. A Demokrata Párt viszont, Wallis szerint, elszakadt a saját progresszív múltjától, amelynek során a rabszolgák felszabadítása, a nők választójoga, a gyermekmunka visszaszorítása, és leginkább a polgárjogi mozgalom, döntően vallási karakterű küzdelem volt. „Hol tartanánk, ha Martin Luther King megtartotta volna a hitét saját magának?” Mára viszont a Demokrata Pált olyan távol került régi önmagától, hogy a jobboldal sikeresen süti rá a vallásellenesség bélyegét. Wallis, aki az amerikai társadalom erőteljesen vallásos karakterét arra vezeti vissza, hogy az állam és az egyházak kezdettől fogva el voltak választva egymástól (szemben Európával, ahol az intézményes összefonódás során eljelent ékteleneden a vallási élet),‘4 és természetesnek tartja, hogy nem vallásos és vallásos emberek találhatnak közös erkölcsi értékeket és politikai célokat, hamar világossá tette azt is, hogy nem a szóhasználat a fontos, hanem a mögöttes tartalom. „A jobboldal azzal vádol engem, hogy azért próbálom a demokratákat megtanítani a vallási nyelvre, hogy megnyerjék a választást. A demokratáknak viszont azt mondom: ha néhány bibliai idézetet, vagy olcsó vallásos fordulatot akartok tőlem, akkor nem vagyok partner. Nem rövidtávra, hanem maratonra kell készülnötök, nem egy-egy választókerületi gyűlésre, hanem hosszú távú párbeszédre. Nem a nyelv, sokkal inkább a tartalom foglalkoztat. De mi a politikánk tartalma? Ha a vallás arról szól, hogy vissza kell szorítanunk a szegénységet, akkor ezt mind a két párttól elvárom.”« Érdemes volna egyszer komolyan megvizsgálni, hogy Barack Obama választási győzelmében milyen szerepet játszott az, hogy kampánya során bátran és sokak számára hitelesen élt a vallási nyelv adta lehetőségekkel, visszahódítva ezzel a demokraták számára egy jelentős területet a vallásos jobboldaltól. Rövid nemzetközi sétánk utolsó állomásához közeledünk. Gondolatmenetünket Dietrich Bonhoefferrel kezdtük, aki a Hitler-ellenes összeesküvés résztvevőjeként, jogászok, katonák és állami hivatalnokok között arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberiség vallásos korszaka a végéhez ért. A séta utolsó állomásán visszatérünk a mai Németországba, és meghallgatunk egy jo- * * * « Ennek a tételnek a részletes kifejtéséhez lásd: Berger, Peter - Davie, Grace - Fokas, Effie: Religious America, Secular Europe? A Theme and Variations. Adershot, 2008. « God's Politics: An Interview With Jim Wallis. In: Mother Jones, 2005. Politics. Mar. 10. [http://www.motherjones.com - 2009. április.]
