Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
144 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) hogy ez a politikai filozófia nyilvánvalóan hamis, elméleti magja pedig kiváltképpen veszélyes. ”s Szakítsuk meg egy pillanatra a nyugat-európai és észak-amerikai folyamatok vizsgálatát, és összehasonlításképpen nézzük meg, hogy mit történik 1984-ben ezen a téren Magyarországon. Cox és Neuhaus fent említett könyvei kiadásának évében nálunk is megjelent egy szerény küllemű, de témánk szempontjából annál fontosabb publikáció. A Filozófiai Oktatók Továbbképző és Információs Központja Debreceni Munkabizottságának Füzetei 2. kötetét tartjuk a kezünkben, amelyben Jánossy Imre debreceni református teológiai tanár válogatott Bonhoeffer-szövegek fordítását adja közre, Poór József filozófiaprofesz- szor pedig Bonhoeffer munkásságát és magyar recepcióját értelmező tanulmányát közli. A kötet, társaival, a hasonló szerkezetű Karl Barth és Paul Tillich munkásságát bemutató 1. és 3. kötettel együtt, a korabeli „marxista-keresztyén párbeszéd” értékes gyümölcse és ünnepelt eseménye: akkoriban komoly vívmánynak számított, hogy marxista filozófusok és keresztyén teológusok közös, érdemi és nyilvános munkát végeznek. A kötet, és különösen Poór professzor tanulmánya ugyanakkor szomorú dokumentuma is annak az eltökélt, önként, sőt büszkén vállalt elszigeteltségnek, amellyel az akkori vezető értelmiség elfordult azoktól a világban zajló folyamatoktól, amelyek gondolati sémáiba nem illettek bele. Poór József Bonhoeffer-értelmezésének hangsúlyai a húsz évvel korábbi nyugat-európai és észak-amerikai várakozásokat tükrözik, azokat, amelyek felett addigra régen eljárt az idő. Természetesen nem kérem rajta számon a kortárs amerikai irodalom ismeretét, viszont ő maga jelzi, hogy ismeri a változást reflektáló tanulmányokat. Idézem egy jellemző bekezdését: „Mielőtt tovább haladnánk Bonhoeffer teológiájának rövid vázolásában, szükségesnek látunk egy utalást tenni arra, hogy a szekularizáció előrehaladásával összefüggésben, s ennek megfelelően Bonhoeffer jelentőségének megítélésével kapcsolatban neves protestáns teológusok különböző időszakokban nagyon eltérő véleményt képviselnek. Talán elég a mondanivaló tartalmát is megragadó két cikk címének jelzése ennek illusztrálására. Az egyik cikk Helmuth Thielicke »Das Ende der Religion« (A vallás vége) c. írása. [1956-ban jelent meg - Cs.A.] A szerző e címmel elemzi Bonhoeffer hagyatékát. A másik cikk Dieter Marsch »Abschied von der religionlosen Theologie« (Búcsú a vallástalan teológiától) c. írása 1972-ből. A két neves nyugatnémet teológus írásainak megjelenése között eltelt tizenhat év alatt az egyházak és a vallásosság helyzetében bekövetkezett változások aligha vitatható konzekvenciája jut ebben kifejezésre. Ezzel összefüggésben is meg kell emlí- 5 5 Neuhaus, Richard John: The Naked Public Square - Religion and Democracy in America. Michigan, 1984. ix. p.
