Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában: magyarországi diákok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között
12 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) Schnabel részletes albumelemzését alkalmazzuk, hanem az általa is fontosnak tartott egyetemtörténeti vonatkozásokra összpontosítunk. Az egyetemtörténet szempontjából alapvetően azok az emlékkönyvek érdekesek, amelyeket tulajdonosaik tudatosan az egyetemi tanulmányok idejére készíttettek. Ennél a típusnál a bejegyzők aláírásában szereplő kiegészítő szövegek (például „sacrosancte theologiae studiosus”) és a tulajdonosnak tisztségének megnevezése (például „professori theologiae catecheticae”) sokat elárulnak az adott egyetemen folytatott tanulmányokról, vizsgákról.16 A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a zürichi professzor, Johann Heinrich Fries albuma milyen adatokat tartalmaz a magyarországi diákok zürichi tanulmányairól. Majd ezeket számadáskönyvekkel és anyakönyvekkel vetjük össze. Johann Heinrich Fries 1639. július elsején református családban Hinwilben született. 1659 és 1670 között különböző egyetemeken teológiát hallgatott, majd 1672-től haláláig Zürichben dolgozott. A zürichi főiskolán 1676-ban kapott professzori állást, miközben több műve nyomtatásban is megjelent.1? Kéziratban maradt munkái közül ismertebb egy 36 éven át vezetett időjárásnapló,18 * de szisztematikusan feljegyezte a korabeli politikai és vallási eseményeket is, így például a hazáján kívüli protestáns egyházakban történt jelentősebb fordulatokat, változásokat. Ebben a magyarországi helyzetről is több bejegyzés található.^ Hosszú életét Zürichben fejezte be, 1718. augusztus 21-én halt meg.20 Ismereteink szerint Fries legelőször 1659-ben került személyes kapcsolatba egy magyarországi diákkal, méghozzá Rimaszombati Mihállyal (1633?-?), akivel Heidelbergben találkozott.21 Nincs adatunk arról, hogy ez a kapcsolat a későbbiek során is folytatódott volna, ugyanis Rimaszombati akkor járt Zürichben és Bázelben, amikor Fries külföldön tartózkodott, és kettejük levelezésének sincs semmi nyoma.22 Fries életében ezután magyarországiakkal való közvetlen találkozásra 1676-ban Zürichben került sor, ugyanis mint a zürichi főiskola tanára - kollégáival egyetemben - segítette a magyarok elszállásolását: BeregJahrhunderts. Tübingen, 2003. (továbbiakban: Schnabel, 2003.) 47-208. P16 Schnabel, 2003.337., 350-362. p. '? Historisches Lexikon der Schweiz. Chefred.: JoRio, Marco. Basel, 2005. Band 4. (továbbiakban: HLS.) 833. p. 18 Neue Zürcher Zeitung, Samstag, 24. August 1918. Nr. 1113. (Zweites Morgenblatt.) 10 Fries, Joh. Hch.: Kollektaneenbände, enthaltend Allerlei Religions-Sachen, die sich außer der Eidgenoßschaft zu getragen aus allerlei Briefen und Zeitungen zusemmengeschrieben... 1674-1701. - ZBZ. Ms B i8g&a. 20 HLS. 833. p. 21 Johann Heinrich Fries emlékkönyve (1639-1718), Schweizerische Nationalbibliothek (Bern) Ms. St. 1.6. fol. i6ir. IAA. nr. 5326. 22 Hegyi, 2003. Nr. 46.; HLS. 833. p.
