Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében
A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében 47 tén lévő szérűskertet, egy „Tors” nevű erdőt és „Sédföld” falut. Ez utóbbi hibás olvasat lehet Süllőd helyett. E település Siklósnagyfalu határának délkeleti részén felehetett, névemléke a ma szomszédos Old és Kásád névanyagában maradt fenn. Az említett erdő szintén ide lokalizálható. Old északi, Nagyfalu felé eső részén „Tors”, illetve a 19. századi térképeken „Törzs”; Nagyfalunál pedig „Törzsök-híd”, illetve „Törzsök-hidi ut” formában maradt fenn.13 14 Ód Tamás, Csörög várkapitánya 1457-ben a kolostornak adja nagypeterdi birtokrészét saját házával, piacával és annak vámjával együtt. Erre utóbb királyi megerősítést is nyernek a pálosok. 1459-ben a Garai László, Tavasz János, Fülöp, Balázs és Tamás továbbá Márton diák atyjának Sáray Jánosnak Villányban található birtokrészeit kapják. A Mindenszentek kolostorát említi egy 1462-ből való oklevél, ekkor Bajcs már nem faluként, hanem mint mezőváros szerepel. Felfalu is birtokukban volt ekkor, amely később Siklós várához tartozott. „Ma Rácz Bója pusztán kereshetjük” - írja róla Csánki Dezső. Sokkal valószínűbb ennél, hogy Siklósnagyfalu területén lehetett a „Puszta” nevű helyen. Bizonyos, hogy e névalak elpusztult középkori falura utal, a kérdés csupán az, hogy ez Felfalu vagy Gibár-e?1« 1465-ben a bajcsi kolostor villányi birtokrészeit Garai László özvegye és fiai elfoglalták. Ez meglehetősen gyakori kegyúri magatartás volt a középkorban. A rend népszerűsége továbbra sem csökkent az adományozók körében. Ezt igazolja, hogy 1472-ben Porkoláb Bálint, Garai Jób ajtónállója végrendeletében a kolostorra hagyja a győrösi (azaz Gyűrűs) birtokrészét, Telekrenddel, Rögzöddel, a révvel és a gázlóval együtt a Dráva folyón, valamint egy Cser nevű erdőt három malommal és szőlővel. Rend falut már 1264-ben említik, valahol a mai Újbezdán körül fekhetett. Csánki szerint Siklós, Beremend és a Dráva vidékén kereshetjük. Gyűrűs ma puszta Alsószentmárton déli részén, ahol később a Kozári család is birtokol. Mátyás király 1476-ban a kolostor panaszára a pécsi káptalant perbe idézi, hogy a Cser nevű erdőjét Gyűrűsnél elfoglalta, Kozári Jakabot pedig, hogy a kolostor birtokai közül Rend és Rögzöd nevű réteket elhatárolta. Megidézik továbbá a szentgyörgyi ágostonosok prépostját is, mivel Zenfalva és Gyűrűs között a Nagy és Kis Dráva révjoga negyedrészében háborították a pálosokat, amely Bajcsot illette. 13 DAP, 1975. 2 p. „Sydfewd” valószínűleg hibás olvasat lehet. Györffy, 1987. 312, 345- 379- P-; Csánki, 1894. 463, 522 p.; Pesti, 1982. 300/37., 48., 53- sz. 315/57. sz. 318/8., 11. sz. és 319/12. sz. nevek. Süllőd már 1294-ben feltűnik egy oklevélben: a Nagyfaluról Harasztiba vezető „nagy utat” említik itt, később a Haraszti nemesek birtoka. Templomának papját a pápai tized- jegyzékek is felsorolják. Egyházasharasztinál az igen érdekes „Süjjettegyház” elnevezés talán az Árpád-kori Süllőd falu elpusztult templomának a helyére mutat. 14 DAP, 1975. 3. p.; Györffy, 1987. 302. p.; Csánki, 1894. 460. 483. p.; Vö.: Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., i960 106. p.
